Itt-Ott, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 2. szám
— Mért nem megy maga oda ? — Én itt építettem fel az otthonomat . Ötven évig dolgoztam, hogy felépítsem ezt az országot és akkor ti, paraziták, idejöttök. — Az oroszok megölték apámat! — Hány oroszt ölt meg az apád ? Ez a párbeszéd egy Mikoján elleni tüntetésen, magyar menekült és sanfranciscoi polgár közt zajlott lef a San Francisco Sunday Chronicle első oldalán közölte — kommentár nélkül! Kevés kivétellel az amerikai sajtó és közvélemény hasonlóképpen reagált Mikoján látogatására. Nem a tömeggyilkosok főképviselőjének jelenlétén háborodott fel, hanem az áldozatok tiltakozásán. Maga az elnök is szükségesnek látta, hogy elítélje a magyar menekültek spontán reakcióját. Az európai közvélemény megdöbbenéssel figyelte, hogyan szekundál az amerikai közönség a magyarokat leckéztető Mikojánnak. A pár éve Bulgányint és Hruscsovot hideg megvetéssel fogadó Londonból, ahol a magyar tüntetők szerepét a parlament munkáspárti tagjai vállalták, ezt jelentette a Christian Science Monitor; Mikojánnak az a megjegyzése, hogy mi a szabadság eszméjét képviseljük, de nem a huligánok szabadságát, hanem a huligánoktól ment szabadságét, amit a jelentések szerint megtapsoltak az Egyesült Államokban, itt Londonban éles visszahatást váltott ki. Hangsúlyozzák, hogy az egyéni szabadság fogalma a Szovjetnél gyakran bizonyult nemlétezőnek. A Daily Mail még ezt is hozzátette: Mi nem tudjuk elfelejteni, hogy a huligánok, akik tüntettek ellene, magyarok voltak; ugyanazok — emlékeztek? — akik két évvel ezelőtt szinte puszta kézzel orosz tankokkal szálltak szembe. Van persze egy kérdés, amelynél igazán köszönetét mondhatunk a románoknak, amióta kisajátították Drakulát. Ez egy óriási jelentőségű dolog, mert egyrészt azon a címen, hogy erdélyi gróf — bár a többi szereplő mind román, mert Erdély ugye román — de a gróf mindig magyarnak tűnt ki, azonkívül Lugosi Béla játszotta kitűnően, akiről mindenki tudta, hogy magyar, úgyhogy amikor valaki fölhozta, hogy a román tornásznő edzője magyar és Béla, akkor nem Bartók Bélát említette, mint druszáját, hanem Lugosi Bélát. Szóval a lényeg az, hogy eddig Drakulát, kicsit homályosan ugyan, mert Erdélyt Romániához tartozónak tekintették, de mégis a mi nyakunkba varrták. Amikor végre jött Ceau$escu és felismerte valódi elődjét 'pepes Vlad vajdában, kijelentette, hogy a románok ma büszkén vallják, hogy igaz, hogy kegyetlen volt, de ő volt az, aki a törököket visszaverte, stb. ö volt Drakula! Úgyhogy most már az amerikaiak kezdik tudomásul venni, hogy Drakula román volt. Most itt van megint egy kis eset, Körösi Csorna, akiről még az ötvenes évek végén is a Britannicában — amelyről tudjuk, hogy' amerikai vállalkozás — egy elég hosszú cikk jelent meg. Nagyon kedvező és tényleg nagyon szép. Ez a cikk kezdett, olvadni. Minden évben pár .sorral vagy bekezdéssel kevesebb lett egészen addig, míg nemrég teljesen eltűnt. Meg kell említeni, persze, hogy az Encyclopedia Americanában még ma is van róla egy nyúlfarknyi cikk, amely azonban nem hangsúlyozza az igazi jelentőségét, egypár adatot viszont legalább közöl Körösi Csornáról. 16 1
