Itt-Ott, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 4. szám
Közép-Európában megváltozott a helyzet. Az események sora így pergett: 1918. aug. 14-én az osztrák—magyar kormány közölte a német hadvezetőséggel, hogy a Monarchia képtelen a háborút folytatni. 1918. okt. 5-én a Központi Hatalmak, köztük Magyarország is, fegyverszüneti kérelemmel fordulnakaz Entente-hoz. Az események most már lavinaszerűen zuhannak. Október 23-án Horvátország kikiáltja függetlenségét. Október 28-án a prágai Nemzeti Tanács hivatalosan bejelenti a Monarchiától való elszakadását és a Csehszlovák Köztársaság megalakulását. Október 30-án Budapesten kitör a polgári-demokratikus forradalom. November 13-án a Károlyi kormány képviselője Belgrádban aláírja az Entente-tal kötött fegyverszüneti szerződést. A magyar csapatok az Entente által kijelölt vonalakra vonulnak vissza. A Szent Korona Magyarországa megszűnt létezni. És ekkor, 1918 október-novemberében megjelenik Jászi könyve a Kossuth-féle dunai koníederáciéról — magyarul. Az események történelmi kataklizmájában, az ántántnak a párizsi békekonferenciára való készülődése idején, amikor minden győztes állam az előzetes titkos szerződésén alapuló új országhatárokra készült. És a békekonferencián egyetlen legyőzött állam sem vehetett részt. Csak a végleges döntést közölték velük. Ebben az időben a Kossuth-terv ha talán nem szatíra, akkor erősen problematikus program volt. A Jászi könyv három kiadása három hónap alatt azt bizonyítja, hogy az ország közvéleménye mint a fuldokló kapkodott a Kossuth— Jászi-déle szalmaszál után. A masaryki közép-európai szláv program me gvalósult. Nyugati segítséggel, függetlenül az Oroszország felé irányított pánszlávizmustól egy új, szerintük demokratikus, nyugati kultúrájú és orientációjú dunai szláv federácló létesült, amelyhez Románia is nyugodtan csatlakozott. Magyarország a szlávság szoros gyűrűjébe került, mely egykettőre organizációs, sőt katonai szervezetet is létesített, Kis-Entente néven. | Folytatjuk! 21
