Itt-Ott, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 4. szám
mibe bele kell törődniok, akár akarják, akár nem! A könyv egymás után négy kiadást ért el és Dosztojevszkij a pánszlávizmus bibliájának nevezte el. Még Danilevszkij nagyhatású könyve és a magyarokat ugyanígy kezelő többi írások megjelenése előtt zajlott íe a prágai pánszláv kongresszus 1848-ban. Itt Mikhail Bakunyin — az egyetlen orosz a kongresszuson — a szlávokhoz szélé felhívásában elsőnek adta ki, a jelszót: "Romboljátok szét Ausztriát," a párizsi békeszerződéseken már Bene& Eduard pamflet je: Detruissez l'Autrich-Hongrie — hirdette. Bakunyin politikai programja a modern Európa történelmében és a magyarság sorsában határkövet jelent. Elsőnek fekteti le a következő programot: 1) forradalom Oroszországban, 2) az Osztrák-Magyar Monarchia széttörése, 3) a szerinte négymillió magyar elnyomó uralmának megszüntetése, és hogy 4) a magyar területeken is közép-keleteurópai kis szláv államok federációját kell megteremteni. A bakunyini szláv elgondolás kidobja a cári Oroszország ballasztját és az ausztroszlávok, valamint a szlovákok teljes függetlenségét hirdeti meg. Egyetlen államférfi vette tudomásul Bakunyin programjának friss, modern, egyenesen forradalmi jellegét: Thomas Masaryk, BárMasaryk elítélte Bakunyint későbbi anarchista álláspontja miatt, az elismerés egyetlen hangja nélkül a bakunyini programot magáévá tette és sikerült is végrehajtania. A Szlávok a háború után c. könyve tkp. seregszemle a bakunyini program beteljesülése fölött. Csak Marx és Engels figyelt fel a prágai szláv kongresszusra és a bakunyini gondolatok jelentőségére. A Neue Rheinische Zeitungban támadták a kongresszus programját. A "Dokratikus pánszlávizmus" és a "Magyarország és a pánszlávizmus" c. írásokban szembeszálltak az egész pánszláv elgondolással. Haladás-ellenes és reakciós mozgalomnak bélyegezték és tagadták, hogy az osztrák-német és magyar területeken élő szlávoknak bármilyen történelmi joguk is lenne. "A történelem huliadékjainak" és "történelem nélküli népeknek" nevezték őket, Sztálin 1930-ban megtiltotta ezen szövegek újrakiadását és a szláv történetírás szinte napjainkig cáfolta Marxot és Engeíst. A dunai szlávoknak Engels szerint egyetlen szerepük lehet csak; beolvadni. Marx és Engels szerint csak a németek, lengyelekés magyarok képviselik a haladást és történelmi fejlődést a dunai térségben. Az események mégis másképp döntöttek; a nagy szláv úníó mégis megvalósult Trianon után. Cgy Kossuth, mint később Jász! a dunai szövetség egyik legnagyobb érvének a germán és a nagyorosz veszedelmet tekintette. Különösen Kossuth féltette a dunai térséget a két hódító benyomulásától. És Masaryk megcsinálta államszövetségét, akkor, amikor Németország térdre volt kényszerítve és Oroszország az életéért küzdött az intervenciós hadsereg és a fehérgárdisták fegyverei között. Masaryk Csehszíovákiájá a középen; Cseh-Morvaországgal és Szlovákiával; délen az illír-szláv közösség: a szerb—horvát—szlavón államegység, a mai Jugoszlávia, azaz Délszlávia. Ehhez kapcsolódik a nemszláv, de pravoszláv vallásé és szláv orientációhoz 19
