Itt-Ott, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 4. szám
önéletrajz: 1963. november 1-én születtem Clevelandban. Otthon szüleim kifejlesztették bennem a magyar kultúra iránti érdeklődésemet és szeretetemet. Három éves koromban kezdtem cserkészkedni. 1979-ben végeztem el a vezetőképző tábort. Két és fél évig vezettem egy leány cserkészörsöt Clevelandban. Egyúttal magyar iskolába is jártam ahol föld- és néprajzból érettségiztem. 1977-ben és 1979-ben résztvettem a Sárospataki nyári kollégiumon. A Clevelandi Magyar Színház és Tánccsoport aktív tagja vagyok 1977-óta. Első éves egyetemi hallgató vagyok a Cleveland State-en. Célkitűzés: A magyar kultúra fenntartása és továbbfejlesztése a fiatalabb generációnak is feladata lesz. Ennek érdekében szeretném meggyőzni a körülöttem lévő fiatalságot, hogy ápolják a magyar kultúra kincseit. Nagyon fontosnak tartom a magyar könyvek olvasását, amivel a legkönnyebben lehet a nyelvet fenntartani. A kincseink közül a másik leghatásosabb eszköz magyarságunk fenntartásához a népművészetünk és táncaink. A jövőben szeretném lehetővé tenni, hogy közelebb hozzam a barátaimat és a fiatalságot ezekhez a kincsekhez. Bojtos Barbara Cseh Tibor önéletrajz: Erdélyben születtem 1925-ben, a háromszéki Csernátonban, Bőd Péter falujában. Nagyanyám utolsó kívánságára szüleim kicsi gyermekként Budapestre küldtek, hogy magyarul való tanulásomat biztosítsák. így kora fiatalságomtól belém égett a kisebbségi sors, a szétszóratás problémája. Vegyészmérnök vagyok. 1948-ban, a Rákosi terror kezdetén elhagytam hazámat. Amerikába szerettem volna jönni, de nem bírva a tétlen várakozást dipi lágerek fullasztó légkörében, Braziliába vándoroltam ki. Kezdettől fogva olyan külföldi magyar mozgalmat kerestem, mely a maradandósággal jegyezte el magát. Ezért léptem be a cserkészetbe, résztvettem annak brazíliai megalapozásában, majd a regősmozgalom kialakításában. Ennek keretében ismertem meg és vettem feleségül Gábor Annát. Brazíliai cserkészéveim tiszta légkörét, magasba emelt kutató szellemét, az ott kialakult barátságokat, mint az élet legszebb ajándékát őrzöm. Később egy amerikai cég meghívására az USÁ-ba telepedtünk át. Hosszú évekig a cég nemzetközi osztályán dolgoztam, beutaztam az amerikai kontinens minden országát, az argentin pampáktól a kanadai Sziklás Hegységig. A magyar szétszóródás élményét ezek az utak csak elmélyítették. New Jersey-ben telepedtünk le. Jelenleg a Cyanamid egyik nehéz-kémiai gyártelepén az energia-gazdálkodás problémáival foglalkozom. Két gyermekünket lelki hasadtság nélkül magyarnak és jó amerikainak neveltük. Három unokánk most tanul magyarul, anyanyelvi szinten. A cserkészet szeretete és élménye csak az Alfát adta meg, de kezdettől fogva nagy szükségét éreztem az Omegának is, a Teilhard de Chardin-i értelmezésben. Ezért csatlakoztam 1970-ben a kialakuló ltt-Ott baráti körhöz, mert keresésük metafizikai keretbe foglalta létezésünk értelmét. Az Itt-Ott-ból kialakult Magyar Baráti Közösségnek hat év óta tanácsosa vagyok. A tanácsban működésem konstrukcionista. vagyis a Közösség évek hosszú dialógusában igen nagy gonddal kialakított alkotmányának és célkitűzéseinek maradéktalan megvalósítása lebeg a szemem előtt. (Ma még csak pelenkában vagyunk.) írásaimban elsősorban magyar sorskérdésekkel, a szétszóratás problémáival és magyarságtudatunk krízisével foglalkozom. Lelki alkatom meglehetősen korszerűtlen, röneszánsz típusú ember vagyok; sajnos, minden érdekel, iszonyodom a szakbarbarizmustól. Kertészkedés és népi faragás a legkedvesebb időtöltésem, mind a kettőt istenszolgálatnak érzem. Célkitűzések: Tudom, sejtjeimben érzem, hogy az Ady által váteszként megjósolt szétszórattatás nem átmeneti állapot, hanem hosszú századokra ráköszöntött fajtánkra. Ha nem tudjuk ehhez mérni életformánkat, a magyarság menthetetlenül elpusztul. Ebben az életformában népünknek több mint egyharmada kettős hűség köntösében él (akár a Felvidéken, akár Ohióban), de lelki arcát úgy fordítja haza felé. mint a zsidók Jeruzsálem, vagy az arabok Mekka felé. Ez a haza hármas egység: maga a földrajzi táj és a nép az első; Ady igéje. Körösi Csorna vasakarata, Bartók szelleme, a magasba emelt haza a második s a kettőt harmonikus egységbe foglalja a haza a tudatunk mélyében. Ebben a látásban eltörpülnek a bárányfelhőként váltakozó történelmi korszakok, és szánalomra méltó figurákká csökkennek az ideológiák izzadt stréberei, akárhol is éljenek. Én a Magyar Baráti Közösséget a magyarság történelmi, kísérleti műhelyének látom. Németh László kísérletező embere az eszményképem. Mozgalmunk végső célja az, hogy segítsük a magyarságot harmóniához, segítsünk fajtánkat — saját önpusztító tendenciái ellenére életerős és boldog néppé nevelni az atomkor küszöbén. Ennek az eszménynek a megvalósításáért küzdött a Közösség két eddigi gondnoka Éltető Lajos és Sass Márton. Ha megválasztotok, az ő munkájukat fogom folytatni. Ha nem választotok meg, akkor is ugyanezen eszményért fogok dolgozni, mint a Közösség egyszerű tagja.
