Itt-Ott, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 4. szám

levízióban, rádióban, újságokban, mindenhol, de még a tudományos életben is, elfogadott módszer a "sloganeering, " a jelszavak képzése, hangoztatása. Még a társadalomtudományokban is elfogadják a "sloganeering"-et. Miért? Mert a szlogan egy rövid, megrázó figyelmeztetés, definíció, ami valaminek a lényegét röviden elmondja és az emberek fejében marad. Egy ilyen "sIoganeering"-et követtek el pl. miellenünk akkor, amikor a második világháború vége felé és utána ránk kenték azt, hogy Hitler utolsó csatlósai voltunk. Az iskolában ha egy diáktól a második világháború kapcsán a magyarokról kérdezünk, elsőnek azt vágja ki, hogy "Hitler's last satellite." (Most nem akarok arra kitérni, hogy én természetesen nem értek azzal egyet, technikailag sem, hogy Magyarország az utolsó csatlós; sajnos csatlósa volt Hitlernek Magyarország, de nem az utolsó.)

A szloganok nagyon veszélyesek, de ha mi magunk jó ügyre akarjuk használni, igen hasznosak is lehetnek. A pragmatikus oka tehát annak, hogy háborúról beszélek, az az, hogy ez a tény, amit én vezettem be, figyelmet kelt. Az, hogy Brzezinski átvette könyvében és azt mondja, hogy ez egy indokolt definíció, bizonyítéka annak, hogy nem halad rossz irányban ez a törekvés.

Mégegy pragmatikus ok az, hogy a magyar forradalmat analizálták már gazdasági és szociológiai szempontból pl., meg abból, hogy mi volt a szerepe a szocializmus terén, de katonai szempontból még nem. Hogy én viszont a katonai vonatkozását nézem elsősorban, annak az oka az, hogy — amint a bemutatásból is kitűnt — én ezen a téren működtem előtte, alatta és elvégre utána is, hisz ma is katonai történelmet tanítok. Szóval engem ez a része érdekel.

A történelemtudomány és az államtudomány szempontjából megalapozott-e a magyar forradalmat háborúnak mondani? Mert hiában csinálunk egy szlogant, ha nincs mögötte igazság, előbb-utóbb nevetségessé válik. A szloganoknak igazságon kell alapulniuk. És én ki merem tenni állításomat a tudományos világ kritikájának, hogy igen, háború volt.

Nem akarok túl pedáns lenni, de engedjétek meg, hogy itt meghatározzam, mi a háború tudományos szempontból. A háború egy állam vagy államtömb tömeges erőinek az alkalmazása, rendszeresen egy másik állam vagy államtömb ellen abból a célból, hogy vagy az ellenálló képességét semmisítse meg fegyveresen, vagy hogy letörje az illető nép akaratát arra, hogy a háborút folytassa. Ez a háború tudományos definíciója. Bármelyik elem hiányzik ebből, az lehet határincidens, lehet fegyveres felkelés, lehet krízis, de az nem háború. A háborúban mindezeknek az elemeknek ott kell lenni.

Háború volt:56-ban Magyarországon, vagy nem? A Szovjetunió kétszer követett el agressziót Magyarország ellen. Október 24-én reggel, amikor benyomultak Budapestre, csak egy terrorakciót akartak végrehajtani, ugyanúgy mint Berlinben, 1953-ban. Semmi jele annak, és egész biztosra vehetjük ma, hogy háborús szándék vezette őket, a bevetett csapatok száma és viselkedése sem mutat arra. Háborút nem lehet két és fél hadosztállyal viselni, s ez volt kb. a szovjet ereje Magyarországon október 24-én. Amit ekkor csináltak, az véres volt, kegyetlen volt, agresszió volt, de nem volt háború. De háború volt-e novemberben? Erre azt kell mondanom, hogy igen. November elsején — és nem negyedikén, ez nagyon lényeges — aSzovjetúnié háborút indított Magyarország ellen. Azért elsején, mert ekkor lépte át a határt új, hatalmas tömegű erőkkel, 2, 000 tankkal. Tudjátok mennyi 2,000 tank? Ennyivel verte le Hitler Franciaországot 1940-ben. (A franciáknak néhánnyal több volt és a francia tankok jobbak is voltak, de a német stratégia, taktika modernebb volt a franciákénál.) Tehát annyi tankot küldött Hruschov Magyarországra, mint

8