Itt-Ott, 1980 (13. évfolyam, 1-4. szám)
1980 / 3. szám
gazdasági válság kellős közepén roppant felelősséget jelentett... Gödöllő közel esett a fővároshoz. A kormány a kastély parkját is rendelkezésre bocsátotta...A 30,000 emberre tervezett tömegtábor mérhetetlen sok tárgyalást, megbeszélést jelentett.. Ezért Teleki Pál, táborparancsnok "Jamporee kormánybiztosi" megbizást kapott...Felejthetetlen látványt nyújtott az összesereglett 54 nemzet 26,000 cserkészének felvonulása 1933. augusztus 14-én...A tábor vezérkari főnöke, kisbarnaki Farkas Ferenc, .irányi tása mellett működtek a törzscsapatok, tábori rendőrség, tűzoltó-mentő csapatok és számos más munkacsoport... összesen 3250 fő. A jamboree alatt összesen 844 különvonat futott be Gödöllőre...A Magyar Cserkész naponta 5 nyelven jelent meg, 20,000 példányban....Az üzletváros /cserkészkiállitások, szinház, bank, stb./ 25-30,000 cserkész és napi 40-50,000 látogató legkülönbözőbb igényeit próbálta kielégíteni. "A jamboree légköre őszinte és baráti volt. A jamboree két hetét semmiféle nemzeti ellentétből fakadó súrlódás nem zavarta. Ebben van a jamboree értelme és értéke.” /egy külföldi cserkészujságból./..A magyar államvezetés pedig egyöntetűen a következőket mondotta Gödöllő után: a magyar cserkészek viselkedésükkel, magatartásukkal nagyon hasznos szolgálatokat teljesítettek a Hazának. Az a pénz, amit Magyarország 1920-tól a mai napig propagandára kiadott, együttesen nem használt annyit, mint a jamboree. ..a magyar szempontból nagyszerű eredménnyel záródott táborozás erősen kimerítette nemcsak a cserkészet, de az egész magyar társadalmat....Ezért a központi vezetés komoly befeléfordulást kezdeményezett. ..Ekkor érkezett el az ideje annak is, hogy a magyar cserkész próbaanyagot korszerűsítsék...Ebben az időben kezdték el mindinkább átszőni különlegesen magyar szálakkal, színekkel. A belső elmélyülésnek ebben a korszakában kezdődött főként a falukutatók inspirálására /akiknek fiatalabb ja jóformán mind az öregcserkészek közül került ki/ - a cserkészet népi irányba való fordulása. A HŐK fejlődése és munkája teljesen uj lendületet kapott. A Házi őrsvezetők Köre ez időben kezdett átalakulni Honvéd őrsvezetők Körévé.....a HŐK volt a magyarságot izzóan szerető, azért áldozatot hozni kész fiatal cserkészvezetői gárda találkozó pontja. Eros önképzéssel, komoly felkészüléssel vállalták, hogy csapataik felé teljesen újfajta, tiszta népi forrásokból fakadó magyar műveltséget vigyenek. Ez a gárda vette fel egyidejűleg az ebben az időben majdnem kilátástalan harcot a defetista-liberális szellem, a pánszlávizmus, a pángermanizmus ellen. Mindenki ellen egyszerre akartak győzni. Akik ilyenre vállalkoznak, azokat rendszerint leteritik. A háború és annak következményei vé^ülis megsemmisítették otthon a mozgalmat. Ám a vezérlő eszmények, magyar népiség, az öntudatos magyarság, a magyarságézoigálat igénye ma is töretlenül élnek a külföldi magyar cserkészetben"... Az egyetlen nagyszabású világtalálkozót a leánycserkészet is Magyarországon rendezte PAX TING /Béketanács/ néven, 1939. 21
