Itt-Ott, 1980 (13. évfolyam, 1-4. szám)
1980 / 3. szám
I N MEMÓRIÁN IMA huszon-egy éve, Uram! tanits imádkozni! svájci templomban ülök szüreti vasárnap de lelkem repdes hazámhoz könnyeim csendben folynak körülöttem idegenek, de nem - még mindig én, én vagyok az idegen Uram! tanits imádkozni! tanitsd meg azt az imát amivel fordulhatnék Hozzád ma Kedves Uram! már huszon-egy éve s még lobognak lángok szivemben emléks zem örökké emlékszem hogy felszállott a főnix s alvó sziveinkben feltámadt Szabadság Szent Neve s bár láttuk, hogy lőttek le, s lesuhantak reményeink halott pávaként tollai véres sárba hulltak mig ezreseivel tapostuk menekültek útját de Uram! emlékszem, mikor felszállt! szivemben mindig száll s itt ülök körülöttem ma - svájciak bejárom földedet ázsiától európáig amerikától közel-keletig mindenütt én vagyok az idegen kérdik, "honnan való?" magyar vagyok "és utazik?" külföldön élek, már 21 éve... "szereti az utazást, ugye?" szeretem otthon, látogatóként járok mondják, "ez van" s utána, "honnan való?" utazom... "ó igen... külföldi..." Uram! nincs már otthonom, tanits imádkozni! s kiért imádkozzak? imádkozom, Uram, azokért kik foglyok s kik örök azokért kik éheznek s kik örültek s kik nyomorultak s azokért kik ezekből gazdagodnak imádkozom azokért kik elhulltak s kik megölték őket imádkozom a mártírokért s mind azokért akik ölni tudnak imádkozom Gandhiért S Martin Luther King-ért s Stephen Bikoért imádkozom a terroristákért az ártatlanokért a gyermekekért s értünk, Uram! imádkozom értünk bocsásd meg embertelenségünket! tanitsd meg azt az imát, amivel tanulhatunk: hogy ne lehessünk sohsem elnyomottak sem elnyomók Uram, imádkozom, ha valaha újra szabadság borát isszuk ne felejtsük el szenvedésünket add Uram, hogy ne lehessünk elnyomók, hogy tanuljunk megbocsájtani add, Uram, hogy mindig a Te Arcodat láthassuk tükröződni minden szemben! 5
