Itt-Ott, 1980 (13. évfolyam, 1-4. szám)
1980 / 1. szám
Ceaupescu ülepének a nyalogatásában meriilt ki. Mindez, persze, csak magánvélemény, és tudom, olvasóim közül nem fogják sokan osztani. De nekem ebben a pillanatban nincs okom Carter ellen szavazni. Aki pedig ügy véli, hogy neki van. gondolja meg. hogy nekünk, a történelem kikopottjeinek itt eddig még így se volt. — Bertalan Imre (New Brunswick. NJ): "EGY RÖPLAP MARGÓJÁRA" (Éltető J. Lajos cikkéhez, ITT-OTT 12:3. 9.) Gondolataimat ez az idézet sorozat váltotta ki: "Református egyházunk, mely ötödfél évszázad alatt csupán annyira korszerűsítette tanait, hogy Jean Calvinból Kálvin Jánost csinált .... Kálvin ügyvéd volt s jogi argumentumot csinált a szeretet vallásából .... Kálvin körmönfont tanát már ma sem játszák telt ház előtt .... Ugyan, hogyan is játszanák? A 16. század teológus ügyvédeihez szól az, nem hozzánk, a 20. század közembereihez." Ott tartunk hát, hogy a magyar kálvinizmus sajátos vallásos tartalma bibliai, hitvallási és teológiai karaktere, mély kegyessége, világnézeti tipusa, erkölcsi eszménye, kulturális koncepciója, nemzeti missziója kezd teljesen elhalványulni korunk egyházon kívül és belül élő embere gondolkozásában. Kezdjük elfeledni, hogy a magyar szellemi és közélet felemelésében, a nemzeti kultúra szolgálatában, népünk politikai függetlensége és a lelkiismereti szabadság védelmezésében, milyen hatalmas tényező volt a magyar kálvinizmus. A magyar kálvinizmus elsősorban vallás. Mint olyan, lényege a bűnös embernek a kegyelmes Istennel való találkozása. Ebből a találkozásból születik annak meglátása, hogy az élő Isten felseges Or az egyén, a nemzet, a világ felett. Ebből eredendően a vallás nemcsak magánügy, hanem a köznek szánt jó: az egyéni lélekből kiható gyümölcsóztetés, mely meggazdagítja az egész mindenséget, egyént, családot, nemzetet, világot. A kálvinizmus lényegéhez tartozik, hogy a vallást nem lehet a templom falai közé rekeszteni, annak áldásait nem lehet az áhitat pillanataira korlátozni, a vallás szükségszerűen világnézetté izmosodik. A kálvinista világnézet lényege: Istené a dicsőség, vagyis egyedül Ót illeti meg az uralom e világ felett. A kálvinizmus, mint világnézet, párbeszédben áll, de ha szükséges, vitára kel minden világnézettel, mely Isten egyedüli és kizárólagos uralmát kétségbe vonja, vagy tagadja. így lett a kálvinizmus magyar földön ötödfél évszázad alatt amellett, hogy tiszta, biblikus vallásos jellegét megőrizte, a hit védelmezője, a nemzeti műveltség ápolója, a szabadság szószólója. így látta ezt a magyar nép, amely az ő mindeneknél fontosabb kiértékelésében a magyar kálvinizmusnak ezt a nevet adta; magyar vallás! A magyar megújhodás apostolai Adytól Móricz Zsigmondig, sőt a ma élő népi írókig, elmondják szép bizonyságtétellel, hogy egyenként, mit is köszönhetünk a magyar kálvinizmusnak. Gombos Gyula írónk, 1962-ben megjelent Szűk esztendők c. munkájában döbbe-11
