Itt-Ott, 1980 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1980 / 4. szám

ffiS^MÉlLKBEBÉSICE; Éltető J. Lajos (Portland. Oregon):

INVITÁ CIÓ

(Elhangzott a Magyar Baráti Közösség 1980-as magyar hetének megnyitó istenszolgálatán.)

Elolvasandó: Illyés Gyula "A reformáció genfi emlékműve előtt" c. verse

Alapige: Ekkor megszólalt János: "Mester,

láttunk valakit, aki a te nevedben űz ki ördögöket, de megtiltottuk neki, mert nem követ minket." Jézus azonban ezt mondta neki: "Netiltsátok el, mert aki nincs ellenetek, az veletek van."

Luk. 9:45-50

Kedves Barátaim! — Most egy esztendeje e helyen a Református Híreknek Sütő András "Káin és Ábel" c. színdarabjáról közölt cikke kapcsán megpróbáltam rámutatni arra, hogy azok a református lelkészeink, akik életüket elsősorban politikai céloknak szentelik, legyenek azok bármilyen nemesek, nem pásztorkodnak, nem is pásztorkodhatnak jól a gondozásukra bízott nyáj felett. A Sütő darab ortodox bírálata a Hírek részéről olyan megjegyzésekre is késztetett, melyek már magyar református egyházunk kritikájának a határát is érintették.

Beszédemre a válasz nem maradt el. Mint várható volt, a Hírek — nagyon finoman ugyan, s a szó kimondása nélkül — lekommunistázott; mások azonban, köztük lelkészek is, udvariasan reagáltak szavaimra, hol helyeslöleg, hol elutasítólag. Az elutasító válaszok közül a legjobban Bertalan Imre New Brunswick-i lelkipásztor levelének örültem meg (amitazITT-OTT13. évf. 1. számában közre is tettem), nemcsak őszinte, majdnem barátian féltő hangneme miatt, hanem azért is, mert alkalmat adott arra, hogy egy-két gondolatot az ő kommentárjához is hozzáfűzzek, nemhogy Bertalan Imrével vitatkozzam, hanem mert a kérdéskör közérdekű és aktuális, különösképpen a Magyar Baráti Közösség berkeiben.

Bertalan Imre, abból a megállapításomból kiindulva, mely szerint "református egyházunk . . , ötödfél évszázad alatt csupán annyira korszerűsítette tanait, hogy Jean Calvinból Kálvin Jánost csinált, " így ír: "Ott tartunk hát, hogy a magyar kálvinizmus sajátos tártál ma bibliai, hitvallási és teológiai karaktere, mély kegyessége, világnézeti típusa, erkölcsi eszménye, kulturális koncepciója, nemzeti missziója kezd teljesen elhalványul ni korunk egyházon kívül és belül élő embere gondolkozásában. Kezdjük elfeledni, hogy a magyar szellemi és közélet felemelésében, a nemzeti kultúra szolgálatában, népünk politikai függetlensége és a lelkiismereti szabadság védelmezésében, milyen hatalmas tényező volt a magyar kálvinizmus."

Bertalan Imrének igaza van: valóban ott tartunk, hogy itt és most, a mai amerikai magyar közéletben (mert most csak arról szeretnék szólni) mindez kezd teljesen elhalványodni, hogy mindezt valóban kezdjük elfeledni. Ezért azonban vessen az amerikai magyar kálvinizmus önmagára, ne a feledőket okoljuk az egyházon kívül és belül. Mert jog-9