Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)
1979 / 2. szám
Dr. Ludányi András és Dr. Veress Bulcsú beszédéből. Ludányi a román nemzeti mitológiát — a dákoromán elméletet — tárgyalta, rámutatva arra, hogyan lett egy érdekes történelmi elméletből hivatalos mítosz, majd nacionalista dogma, s hogyan talál igazolásra a politikai cselekvés (a kisebbségek elnyomása) ebben a tanban. Nincsen minőségi különbség a mai román tanok és a hajdani német nemzetiszocialista dogmák közt. Veress viszont a nemzetközi jog szempontjából vetett fényt az erdélyi magyarság eltiprására. Maga a jogi alap sem csorbáüan: egyéni jogokat ismer csak, csoportok jogairól alig esik szó benne. Mégis remélhető, hogy a korinakban lassan kifejlődő, új álláspontok jó eredményre vezetnek Erdély esetében is. Dr. Horváth János s Dr. Paul Underwood szólt az előadásokhoz hozzá. Az ejnlítetteken kívül köszönet illeti még a szekcióvezetőket, a Kent State University tanárait. Ezek, név szerint: Dr. James B. Gidney, Dr. Larry R. Andrews, Dr. Lawrence S. Kaplan és Dr. Robert W. Clawson. A sok és sokféle előadást nehéz összegezni, e sorok írója szerint azonban kb. ez a lényege a szimpozionon elhangzottaknak: 1. A magyarság a múltban nem volt az a sovén-nacionalista, elnyomó nép, aminek a román propaganda festi,- nem volt nacionalista elnyomója az erdélyi románságnak. 2. A magyar nemzeti öntudat alakult ki elsőnek Erdélyben,- ez az öntudat ma is él az ottani magyarságban, annak irodalmában, kultúrájában. 3. Erdélyt nem a román történelmi jogok, nem a mítoszok ereje, de nem is a román többség akarata juttatta Románia kötelékébe, hanem brutális egyszerűséggel a nagyhatalmak nemzetközi politikája. 4. A mai román rendszer a legsovénább nacionalista alapokon áll, kisebbségeivel szemben erkölcstelen a magatartása, eljárását pedig egy a politikai célokra ráerőszakolt, labilis történelmi elméletre felépített fasiszta mítosszal szentesíti. Mindemellett — mint fent említettük már — a szimpozion fő értéke az volt, hogy Erdélyt az Egyesült Államokban egyetemi szintű tudományos érdeklődés tárgyává emelte . E síkon minden eddigi kezdeményezés Bukarestből származott, propaganda célokkal . Figyelmükbe ajánljuk azonban a román rendszert kiszolgáló kollegáinknak azt, amit Amerikában Lincoln elnök óta tudunk: néha mindenkit át lehet rázni, némelyeket mindig át lehet rázni, de mindenkit mindig átrázni nem lehet. Különösen tudományos körökben nem. A szimpozionon elhangzott tanulmányokat könyv alakban kiadja a Kent State University Press. Barátainkat informálni fogjuk a kötet megjelenéséről (előreláthatólag a jövő év folyamán lehet csak szó róla). A kenti Ethnic Heritage Program pedig szimpozion-sorozatot rendez a nemzeti kisebbségek sorsáról. Nincs szégyenünkre, hogy ehhez az igen fontos kezdeményezéshez mi adtuk az indítást, —éji 9
