Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)
1979 / 1. szám
bet: a bankbetét, az ingatlan tulajdon, a ház, a kocsi, vagy gyermekeim és önmagam szellemi-lelki-testi fejlődése, tökéletesedése? Ha e kérdésekre képesek vagyunk választ adni, akár így, akár tígy, akkor további kérdéseket tehetünk fel magunknak. Miképpen tudom megváltoztatni életemet, hogy neatőzsdét, az ipart és a tömegtársadalmat, hanem egyéni fejlődésemet és népem közösségi életét tegyem mindennapi életem központjába? Az ITT-OTT olvasótáborának közösségében talán mindannyian gazdagabbak leszünk, ha figyelmünket Arisztótelész elmélkedésére fordítjuk az emberi célkitűzéseket illetően. Arisztótelész kimutatja, hogy a lét, a világmindenség, az emberi fejlődés, mind, mind céltudatos. Ebből kifolyólag meri állítani, hogy a makkban potenciálisan benne rejlik a fejlett tölgyfa. Akik ismerik a génekkel folytatott kísérletek eredményeit azok tudják, mennyire jól látta a görög bölcs az összefüggéseket. Számunkra Arisztótelész elmélkedésének az a része legizgalmasabb, ami a céloknak a hierarchiáját illeti. Arisztótelész figyelmünkbe ajánlja azt a jelenséget, hogy vannak közvetlen, azaz alapvető, vagyis eszköz-célok, amelyok távolabbi és magasabb rendű célok megvalósítására nélkülözhetetlenek. Ilyen eszköz-cél példáűl a pénz. Pénzgyűjtéssel, szorgalommal, takarékossággal el tudunk érni egyéb, úgyszólván közép-rendű célokat, példáúl iskolázottságot, talán egyetemi diplomát, talán szép, kényelmes lakhelyet, alkalmat az utazásra, anyagi alapot kultúr-igényeink kielégítésére vagy embertársaink kisegítésére. Ezeknek a közép-rendű céloknak a megvalósítása, elérése pedig lehetségessé teszi, hogy még magasabb szintű célokat is tudjunk értékelni, szolgálni és elérésükért hatásosan tudjunk küzdeni. Ezek a távolabbi célok a szeretet, a tudás, a szép és nemes dolgok értékelése és az igazság keresése, ismerete és védelmezése. Ha ezeket a célokat összhangba tudjuk hozni, akkor igazán bolgod emberek lehetünk, mert a görög felfogás szerint ekkor a világmindenség törvény szeríís égét magunkévá tesszük és kiegyensúlyozott emberekké válunk. Nekünk itt a szétszórtságban is szem előtt kell tartani a célok és értékek valóságos fontosságát mind egyéni, mind közösségi életünkben. Nekünk is tudatosan meg kell különböztetni az eszköz-célokat az élet fontosabb, magasabb rendű céljaitól. Mert ha eszköz-célokat szolgálunk, és elhanyagoljuk a magasabb szintű célkitűzéseket, akkor a tömegember vakságával sohasem tudunk teljes emberekké, vagyis boldog emberekké válni. Vannak olyan magyar származású emberek, akik még mindig úgy reagálnak az 1956 előtti nélkülözésekre, hogy Lincoln Continentál-okat, "ranch style" házakat, úszómedencéket, színes TV készülékeket és Nieman-Marcus öltönyöket gyűjtögetnek. Közbe a legnagyobb értéket, igazi lényüket, lelki-szellemi örökségüket (anyanyelvűket, népdalaikat, irodalmukat) elhanyagolják és elfelejtik, és gyermekeiknek nem adják tovább. Tehát eszköz-célokból csináltak végcélt és az életet érdemessé és értékessé varázsoló kincseiket ennek ellenében feláldozták! Az egész embert, a kiegyensúlyozott, sokoldalú magyar embert kell kutassuk közösségi életünkben. SŐt, mitöbb, konkrét feladatra, munkakörre, vagy felelősségre kell vállalkoznunk egyénileg, hogy magyar közösségünk életképesebb, erősebb legyen a jövőben. Mi értelme van céloknak, ha ezeket nem követi tett, munka és eredmény? Miután önmagunkban tisztáztuk céljainknak fontossági sorrendjét, gyürközzünk neki a megvalósításukhoz szükséges munkáknak. Egyéni és közösségi céljainkat kapcsoljuk végre össze munkánkkal, mindennapi törekvéseinkkel. Tegyük fel a kérdést önmagunknak: Milyen tettekkel tudok eszköz-célok elérésével magasabbra emelkedni, hogy népünk-közösségünk életének felvirágozásához hozzájárulhassak? Miben van nekem személyes tapasztalatom, befolyásom, tehetségem, amivel függetlenül, vagy másokkal együtt a nagy magyar célok megvalósítását előremozdíthatom? Mely intézményekkel, mely barátaimmal tudom összekapcsolni eszköz-céljaimat, hogy magasabbrendűközösségi és egyéni céljaink együttesen megvalósulhassanak? Nagy a tét. Csak céljaink rangsorának hatásos rendezése biztosíthatja nekünk, gyermekeinknek és unokáinknak a közösségi életet a jövőben! —Andris 5
