Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)

1979 / 1. szám

Az nem titok, hogy Erdélyben a kommunizmus diktál és a két vesztett háború után határozottan elnyomják a magyarokat. AZONBAN: örülhetne az emigrációnk, ha megközelítené azt a magyar irodalmi munkát, amit a román diktatúra alatt az ott élő magyarság kifejt. Szerencsétlen az a helyzet, amikor Erdélyről nyilatkoznak, de nem vesznek kezükbe egy ottani lapot sem és nem tudják mi történik. íme néhány folyóirat és új ság,. ami Erdélyben folyamatosan jelenik meg:-Korunk, az írószövetség folyóirata, Kolozsvár, (alapítása 1926)-Igaz sző, az írószövetség folyóirata, Marosvásárhely, (az egyik száma úgy jelent meg, hogy az "I" betű a behajtáson maradi és "gaz szó" volt olvasható. -Művelődés, az írószövetség folyóirata, Bukarest,-Utunk, az írószövetség lapja, Kolozsvár,-A hát, társadalmi és politikai lap, Bukarest, (szinte kivonatos másolata a román kommunista lapoknak.) DE ez is magyarul ír és őrzi a magyar nyelvet.

Persze, hogy a kommunista rendszerben nincs szabadszőlás és a magyar írók sem írhatják pl., hogy egy emberi intézmény sem tart örökké és ha megbukik a rendszer: jajj azoknak, akik bántották a magyart. De 1977 végén ezt már hozták:

"KI VÁRNI TUD 1

Tartsd magad.

Sors, élet és idő szabad.

S ki várni érez, várni tud.

Várni tud,

Kinek ön-énje nem hazug S nem hord össze Hetet s havat.

Tartsd magad,

Mert most az A leggazdagabb,

■i Ki várni érez,

Várni tud."

Tovább menve, a magyarországi lapok mindig gyakrabban foglalkoznak az erdélyi magyarokkal. Szó sincs arról, hogy: kihal az erdélyi magyarság! Vagy őket az anyaország cserben hagyta! Ahogy Erdély a múltban megoldotta a maga problémáit, úgy ezt fogja tenni a jövőben is. Az emigrációé lapok ne hagyják csüggedni a rosszul informáltakat, sőt, ahogy az erdélyi magyar lapok teszik: sorolják fel, hogy melyik magyar iskolát, mikor zárták be és melyik működik. HA az emigráció segíteni akarja az erdélyi magyarokat, van bőséges alkalma, hogy segítse az ottani magyar betűt, a még működő magyar iskolákat vagy a magyar templomokat.

Ami a Szent Koronát illeti, azt Szálas! Ferenc aKoronaőrségparancsnokának és a koronaőrök hűségesküje után Budapestről Veszprémbe, onnan Velem-be (vasmegye), majd Nyugatra irányította. A háború befejezésékor a Szent Koronát az U. S. hadsereg parancsnoksága vette át. Amerika elnökein múlt, hogy a magyarság érzelmeit mérlegeljék és nem siettek a Szent Korona hazaszállításával.

Carter elnöknek abban igaza volt, hogy a Szent Korona a magyaroké és Budapesten a helye. Az emigráció egyik részének viszont abban van igaza, hogy a Szent Korona sorsát, a Vasfüggöny mögött nem látja biztosnak.

36