Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)
1979 / 4. szám
1253-ban ugyanis nem írt és nem írhatott sem oroszokról, sem vlachokról!! hanem a besenyőkről és a kunokról, akik a magyarokkal rokon népek, függetlenül attól, hogy úgy látszik nem volt velük barátságos viszonyban, ami egyébként köztudomású történelmi tény. Ezek utódjai élnek jelenleg a mai Ukrajna és a mai Rumánia északi tartományaiban, mint ottani állampolgárok, de tulajdonképpen a magyarokkal rokon törzsek és népek leszármazottai. Kérem annak szives közlését, hogy ez a téves és helytelen fordítás miképpen történhetett? — Ezenkívül javaslom a fordítás kellő és mihamarábbi helyreigazítását, a tényeknek és a valóságnak megfelelően. Kérek ezirányú szives értesítést is. Egyébként az ITT-OTT értékes számait köszönettel kapjuk. Remélem Ti is megkapjátok a mi MAGYAR MÚLT folyóiratunk számait. Ez amint azt már bizonyára tudjátok, 1976 óta félévenként jelenik meg. Munkátokhoz további sikereket és eredményeket kívánok és szívélyesen üdvözöl, Arady Erik. Kedves Erik! Örülök, hogy rendszeresen kapjátok az ITT-OTT-ot, eddig mi is kézhez kaptuk a Magyar Múlt minden számát. Sőt, olykor-olykor rövid ismertetőt is közöltünk tartalmáról. IV. Béla király IV. Ince pápához írt levelének másolatát illetően szívesen vettük megfigyeléseidet, habár nem min- : denben osztjuk véleményedet! Igazad van, hiba csúszott valahol a fordítások- S ba. De nem pont úgy ahogyan magyará- ; zod. Amint megjegyzed a latin szöveg tényleg nehezen olvasható. De a kifogá- j sóit sort illetően csak félig tudunk neked igazat adni. Tudniillik a Cumanaes (kun) j népnév mellett szerintünk nem Besheneus vagy Beshenus (besenyő) szerepel, hanem Ruthenaes vagy Ruthenes. Mindenesetre, ezek fordítása angolul "Russians and Vlachs"-ra illetve "oroszok és brodnyik hordák"-r? tényleg nagy, majdnem magyarázhatatlan fordítói hiba (és egyben történelmi tévedés). A fordító valószínűleg ugyanolyan hibát követ itt el, mint amivel vádolják Anonymus-t, hogy a jelen helyzet etnikai ismereteit vetíti vissza a múltba. Lehet, hogy a fordító ugyanezt tette amikor nem tudta tisztán kiolvasni a latin szövegből a népneveket. Megjegyzem, ez részemről csupán feltevés, mivel nem tudom ki volt a szöveg magyar és angol fordítója. Hogy anynyira eltér a magyar szöveg az angoltól azt is jelentheti, hogy legalább két fordító munkájáról van szó (habár mindkettő ugyanazzal a "K. L. " kezdőbetűvel jelzi a fordítót!) Az ITT-OTT ezt a szép utánnyomást a kérdéses fordításokkal együtt egy régi támogatótól kapta 1,000 példányban, hogy alkalomadtán postázzuk ki olvasóinknak az ITT-OTT-hoz mellékelve. Az értékes ajándékot szívesen vettük — bár bevallom voltak kételyeink a fordításokkal kapcsolatosan — mert gondoltuk jó dolog ha minél több ember kezébe jut ez az okmány, ami egyben hirdeti a magyar állam régi múltját és küldetéstudatát. A fogyatékosságok dacára még most is ez a véleményünk. Talán olvasóink közül lesz valaki akinek megvan mind a latin, mind a történelmi tudása, hogy ezt a levelet biztosabb és pontosabb fordításban mutassa be olvasóinknak? Mi is kívánunk nektek további jó munkát, szeretettel, 1. a. u. i. A besenyő nép név azért nem valószínű — a vizuális ellenőrzésen kívül — mert a besenyőket már 1091-ben megverték a kunok, és ezután megszűnt külön államuk. Vagy felszívódtak a Balkánon, vagy beolvadtak a kunok vagy magyarok közé 1253-ra. Kedves András! Nagyon örültem cikkedben ("Szókincs és öntudat") a haza fogalmának a kinti magyarság számára való újrafogalmazásának! Pár apróbb megjegyzésem is van, ami a többi fogalmat illeti. Azt írod, a 44
