Itt-Ott, 1978 (11. évfolyam, 1-3. szám)

1978 / 3. szám

Mécs László papköltőt, 1973. november 9-én szólította magához az tír. Hernádszentist­­ván-ban született 1895-ben, A "Vissza a csendbe" c. utolsó kötetének ismertetőjéből idé­zünk: 1923-ban "Hajnali harangszó" címmel jelent meg első verséskönyve. A Mécs­lángocska lángoszlopként világította be a Magyarok Országát. — Hamarosan mint ék­kövek, ügy csillogtak a könyvpiacon a többiek: Rabszolgák énekelnek, Vigasztaló, Az ember és árnyéka, Bolond Istók bábszínháza, Üveglegenda, Legyen világosság, Megdi­csőülés, Mécs László Összegyűjtött Költeményei, Fehéren és kéken, Élőket nézek, For­gószínpad, Anya kell, Mécs László Összes Versei. 1934-ben antológia jelent meg róla és műveiből. Francia, német, olasz, spanyol, szlovák és román nyelvre fordították a költeményeit. A Vadócba rózsát oltok ("I graft roses on englantines") magyar-angol kia­dással már nyolc nyelvcsalád kincsévé vált a Mécs-költészet. Aztánaz Aranygyapjtí felelt arra, hogy .nagy lélek termőképességének nincs határa. (Értavy-Baráth József kiadása) Utolsó kötete is itt jelent meg Amerikában Vissza a csendbe címmel, a Classic Printing Corp. kiadásában 1976-ban. Mécs Lászlót 1978. november 11-én helyezték örök nyugovó­ra a pannonhalmi bencés apátság temetőjében. Tűrmezei László költő, volt tagja a Magyar Baráti Közösségnek 1978. november 15-én 86 éves korában tért meg az örök Hazába. Hamvait november 17-én — kívánsága szerint — felesége mellé a Wellington! tengeröbölbe süllyesztették. (New Zealand) Méltatására visszatérünk. Béky Zoltán püspök 1978. november 26-án adta vissza lelkét a Teremtőnek. Méltatására visszatérünk. ... ÚJRA KEZDENÉNK Az élet malmát tapossuk, járjuk, gondoljuk néha ... Most megállunk, Hisz véghetetlen napok, hetek nem hoznak mást csak terheket! Botlunk előre, hátra nincs nyugalmunk a mába. Megállás ! ? Csak álom. Nem lehet kilépni, ütünk a Sors keze méri, s csak, ha ő int, elég ... Felsírunk ... Ne még! pár munkás napot ... könnyet, mosolyt, ahogy adod. Húznánk az igát, bármilyen nehéz, de int a Sors ... közönnyel, ELÉG! Halódunk már ... és tíjra kezdenénk! Kutas Erzsébet (Megjelent az Anyának születtem c. kötetében) 12

Next

/
Thumbnails
Contents