Itt-Ott, 1978 (11. évfolyam, 1-3. szám)
1978 / 2. szám
szefoglalása (Independent Eastern Europe, 1962); a másik kettő pedig az un. Horthy-korbeli Magyarországnak, illetve a Habsburg Monarchiának panorámikus történelmi szintézise. Az 1957-ben két kötetben megjelent October Fifteenth: A History of Modem Hungary. 1929-1945 c. munkája 1977-ig egyedülálló volt, s akkor is csak részben helyettesítette a Magyar Tudományos Akadémia Történettudomány Intézete gondozásában megjelent 1400 oldalas, nagy összefoglalás (Magyarország története 1918-1945). mely a készülő tízkötetes új magyar történelmi szintézis nyolcadik köteteként látott napvilágot. Macartney úttörő műve azonban sok szempontból még ma is nélkülözhetetlen, s még sokáig az marad. Macartney másik s egyben utolsó nagy műve az 1969-ben megjelent The Habsburg Empire, 1790-1918, mely a dinasztikus Habsburg Birodalom, illetve Osztrák— Magyar Monarchia történetének hatalmas szintézise s mentes azoktól a szokásos és nagyrészt igazságtalan magyarellenes kitételektől, amelyek R.W. Seton-Watson és társai munkásságának eredményeként annyira beleivódtak a nyugati történetírásba. Ezen nagy munkája kiértékeléséhez azonban egy külön tanulmányra lenne szükség. Annyit viszont már most is leszögezhetünk, hogy ez a műve is nagyon sokáig megbecsült kézikönyve lesz a nyugati Habsburg-kutatásnak és tanulmányoknak. * * * Aki Macartney professzorral személyesen is találkozott, aki megismerhette, az mind kénytelen volt elismerni emberi és tudósi nagyságát, még akkor is, ha történetesen nem értett vele egyet sokmindenben. Én azok közé a szerencsés emberek közé tartozom, akik többször találkozhattak vele mindaz USA-ban, mind pedig Magyarországon. Az utóbbi évek folyamán számos levelet is válthattam a magyar múltnak e nagy tudósával, s így egy kissé megismerhettem. Tudompéldául, hogy nemvolt hízelgő, kertelőember. Bár udvariasan, de mindenütt és minden alkalommal csak a saját véleményét hangoztatta. A tradicionális brit gentleman-hez méltóan mindig higgadt maradt, sohasem engedett nyílt teret az érzelmeinek. Néha szinte udvariatlanságnak is tűnhető őszinteséggel és ridegséggel mondta meg véleményét,, ezt a vele nyilvánvalóan nem egyező nagy tömeg előtt is megtette. Külszínre, hajbókolásra nem sokat adott. Leveleit mindig maga gépelte, s ezek általában tömve voltak javításokkal. Kézzel írt levelei pedig szinte olvashatatlanok voltak. S mikor az embernek sikerült kibetűzni a lényeget, akkor általában szembetalálta magát egy-egy rideg őszinteségi megnyilvánulással. Ezen először megütődött, aztán elgondolkozott, végül pedig, igazat adva az írónak, elfogadta azt. C. A. Macartney professzor vérbeli tudós volt, aki mindig ragaszkodott az igazsághoz, illetve ahhoz, amit ő igazságnak vélt. Legtöbbször igaza volt. Haláláig dolgozott, s még egy újabb művében — ami most már befejezetlen marad — a történelmi igazságot és egyben a magyar nemzeti érdeket óhajtotta képviselni. Halála nagy veszteség minden magyar számára . Tudományos munkásságának hatalmas méretei azonban még csak ezután fognak valóban kibontakozni, láthatóvá válni. — Várdy Bela, Duquesne University SERLY TIBOR AUTÓBALESET ÁLDOZATA Serly Tibor, egyike a 20. század legtekintélyesebb zeneszerzőinek és zeneteoretikusainak, meghalt okt, 8-án Londonban, ahol egy gépkocsi elgázolta, 77 éves volt. Serly elgázolása egy utcai átjárónál történt s utána nem nyerte vissze öntudatát. A washingtoni Longviewban élt feleségével, a neves zongorista Miriam Molinnel. Londonban azért volt, hogy az új A Rhetoric of Melody c. könyvének kéziratát kézbesítse és hogy a BBC egyik programján részt vegyen. Kétkézre írt Concerto-iát a CBC október későbbi idejére tűzte ki műsorára és ő 9
