Itt-Ott, 1978 (11. évfolyam, 1-3. szám)

1978 / 2. szám

11. évfolyam, 2. szám ITT-OTT/1978 Volume 11, Number 2 Nekünk a nyelvűnk nagyobb kincsünk, mint a földünk, mert régibb, s akkor is él, amikor már a fold nem a mienk. Nagyobb, mint történelmünk, mert a történelem a nyelvben elfér, de a nyelv nem fór el a történelemben. Ezt az élő, zengő testet, ezt az óriási és közös műalkotást, kibeszélhetetien szépségű lólekparkot maga az Alkotó teremtette, sok ezerév finomította, fejlesztette, ápolta,­­dolgozott rajta az idő, az évszakok járása, természeti és történelmi erők. Igazán közös kincsünk: az egyetlen nemzeti vagyon, amelyből a szegény embernek is éppen annyi jut, mint a hercegnek, s csak annak nincs belőle semmije, aki maga dobta el magától. Titkos jegy, amelyről minden bábeli zűrzavarban. . egymásra ismerünk, címer, amelyet büszkén hordozunk az emberi szellem mérkőző porondján. Leghfíbb képünk, mert nem nyelvünk olyan, mint mi, hanem mi vagyunk olyanok, mint a nyelvünk. Bástyánk, lélekgyepünk, védelmi rendszerünk, hódító hadseregünk; szent kapunk, amelyik kizár és befogad, menedéket nyújt és otthonunkat jelzi. Nincs nemzeti vallásunk; művészetünk, tudományunk és jogrendünk éppúgy európai, mint a mienk, egyedül a nyelvünk a mi sajátunk és senki másé. Ezt beszelni és mívelni; az igazi Ars Hungarica. Ravasz László 3

Next

/
Thumbnails
Contents