Itt-Ott, 1978 (11. évfolyam, 1-3. szám)

1978 / 1. szám

1) ’’Megszoktam már, hogy népem gondolkodni nem szeret.”

2) "Elértetek, hogy ezentúl hányingert kap, aki csak ránk gondol, bamba, buta. emigráns magyarokra.

3} "Megvetést érdemiünk csak, meg gumibotot."

Az előző lapon a folyóirat ismertetőjében többek között ez áll;

"Egyetlen célunk: segíteni egymást, a szétszórtságban is megmaradni magyarnak."

"Minden tómát elfogadunk, ha nem sért sem ízlést, sem személyt."

"Lehetőség szerint mindenkinek szeretnénk álltaimat adni az irodalmi tevékenység , a magyar nyelv ápolására."

Válaszom:

i) Hogy a magyar nép mennyire tudott gondolkodni, arra elég, hogy az évszázadok borzalmas viharaiban: már a második ezredévét éli és fiai tudó márkával, művészetével és sportjával ei’ősödtek a kultúrnemzetek, "éji" menjen vissza az elemi iskolába, hogy ezt is

• megtanulja,

2) Ma a legvadabban működő kommunista vagy magyar ellenes szervezetek sem mernek olyan brutális kifejezést használni a magyar emigratíóra, mint te "éji." Valószínű nagy a lelkiismeretfurdalásod és magadra akartad vonatkoztatni a megboesájthatatlan kifejezéseket, miszerint hányingert kap, aki csalt az "éjl"-re gondol, egy szerencsétlen, bamba, buta e~ migráns magyarra. Megvetést érdemelsz, meg gumibotot: • Te egyedül, aki tájékozatlansága a nullánál kisebb és aki az incriminált röplapot a magyar emígratió terhére írtad.

3) A jő Istent kérhetted volna arra, hogy a nagy meghasadiságunkban fordítsa el szemét azoktól, akik olyan brutálisan merik bántani a magyar emigratiót, mint az "éji." Javaslom "éji" menj el a teraplombais és tanulj ott erkölcsöt, ember- és hazaszeretetei. Addig pedig tűnj el, szállj magadba, hogy az emígratió" ne rajtad próbálja ki a gumibotot. Jóakarattal, az ITT-OTTnak tovább is pártolója: Ágh László, C allfon, NJ.

éjl-nek: Gratulálok a legutóbbi ITT-OTT bátor hangjához, főként azért, hogy bitangoknak merte nevezni azokat, akik valóban rászolgáltak. — Tóth-Kurucz Mária, Cleveland.

ITT-OTTnak: Lapjuk minden egyes számában van olyasmi, ami érdekel, van ami untat, van amivel egyetértek, s van amivel nern. Nem győzném idővel és bélyeggel, hogy véleményemet, hozzászólásomat mindig megírjam, s így rendszerint a lapok szélére írt felkiáltó,leles, kérdőjeles, vagy dühösen, vastagon aláhúzott megjegyzésekben élem M magam, (Mi valami. 10-12 magyar lapra fizetünk elő.)

A 10. évfolyam 5. száma azonban olyan égbekiáltó szerkesztői — hm! — tévedést tartalmaz, melyet nem hagyhatok szó nélkül.

Igen, a $10 G00 jutalmat ígérő röplapról van szó.

Abból a tényből, hogy lehozták, azonnal megállapítható, hogy a szerkesztő sosem élt kommunizmusban .... Én az életemet rátermém, hogy ez a szennylap "magyar" (fúj!) kommunisták: vagy a magyar követséghez csatolt titkosrendőrség, vagy azok tudatos vagy tudatlan, valószínűleg lefizetett embereinek ocsmány kiadványa. Az ilyesmit egy tapasztalt (azaz kommunizmust tapasztalt) ember azonnal a szemétbe dob, mert jól tudja, hogy hasonló hazug, hamis röplapokkal compromittáltak ártatlan embereket odahaza a Rákosi időkben. Ennek a röplapnak egyetlen célja az volt, hogy a Korona hazavitele ellen tiltakozó becsületes, jó magyar embereket lejárassa.

A szerkesztő kísérő cikkéhez csak egy megjegyzést szeretnék hozzáfűzni: azt írja, "a korona helye otthon van, nem itt . . .." Kérdem ón, a MI helyünk nem szintén otthon van, s nem itt?? Mégis itt vagyunk, akár így akarjuk, akár nem, (Kivéve egy-két ügyes embert. akit az otthoni korrupcióban is megtűrnének, s aki szemet tudna hányni és száját befogni az igazságtalanságok láttán, s áld sokszor saját bevallása szerint csak azért él külföldön,, mert itt anyagilag jobb neki. Ezek azok a bölcsek, akik nem jöttek még rá, hogy az