Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 3. szám

METAMORPHOSIS TRANSYLVANIAE Cseh Tibor /Resende, R.J., Brazilia/: ERDÉLY FEJEDELMEI TAN I T A N A K BÁTHORI ISTVÁN Bizony, halálommal is kész volnék megpecsételni az én hazámhoz való szeretetemet. BÁTHORI ZSIGMOND Mene Lengyelországba és onnét másodmagával bujdosni mene ez világra, mint Káin az sok ártatlan vérontásért bujdosik vala. /Illésházy István Naplójegyzeteiből. Leirja, amint a nép átkozása közben a fejedelem elhagyja az országot./ BÁTHORI ANDRÁS Igyuk ki azt a nyomorúságot, amivel az árulók és hűtlenek min­ket itatnak. /Életének utolsó feljegyzett szavai, Szamosközi István históriás jegyzeteiből./ MIHÁLY VAJDA Miérthogy a mostani romlásunk és veszedelmünk a két Oláhország­ból lett, - végeztük, hogy ezután tisztessége, feje és jószága vesz­tése alatt soha senki a két Oláhországba a fejedelem és ország hire nélkül ki ne mehessen; ha ki elmenne, fejét és jószágát elveszessze. /Az 1600 október 13-iki léczfalvi országgyűlés határozata a mirisz­­lói győzelem és Mihály kiűzetése után. Előzménye, hogy Mihály csa­patainak java székelyekből és magyarokból regrutálódott, akik a Báthoriak zsarnoksága miatt hagyták el az országot./ BÁSTA TÁBORNOK ... és ezt nem a törökök tették! /A temesvári basa fájdalom­mal vegyes, gúnyos szavai a körülötte álló magyarokhoz, amikor meg­látta a mérhetetlen gyulafehérvári pusztitást, amit Básta zsoldosai követtek el./ BOCSKAI ISTVÁN Valameddig pedig a Magyar Korona ott fenn nálunknál erősebb nemzetségnél, a németnél lészen, és a Magyar Királyság is a némete­ken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nékük is oltalmukra, javokra lészen. Ha pedig az Isten azt adná, hogy a Magyar Korona, Magyar Országban magyar kézhez kelne, egy koronás királyság alá, úgy az Erdéllyieket is inttyük, nem hogy attól elszakadnának, vagy abban ellent tarta­nának, de sőt segéllyék tehetségek szerént, és egyenlő értelemből azon korona alá a régi mód szerént adják magokat./Végrendeletéből./ BETHLEN GÁBOR Tudjuk azt, hogy eleitől fogva semmi inkább nem vesztette a mi szegény hazánkat, mint az magunk között való ördögi irigység, halá­los gyülölség, rettenetes pártütések. /Végrendeletéből./ 10

Next

/
Thumbnails
Contents