Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 2. szám
Boros-Kazai Maria (Bloomington. IN): P. RÁKÓCZI FERENC Emlékbeszéd — elhangzott az 1976-os ITT-OTT/MBK Találkozón Mi magyarok ebben az évben ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc születésének háromszázadik évfordulóját; időszerű tehét felvetni a kérdést, mi a magyarázata annak, hogy történelmünk sok dicsőséges alakja közül a magyar nemzet kegyeletében, megemlékezésében oly messze kimagaslik a Rákóczi név? Ha csak annyit mondunk: Rákóczi, akkor csakis őrá, II. Rákóczi Ferencregondolunk. A többi Rákóczik nevéhez hozzá kell adnunk a keresztnevet, esetleg a sorszámot. De a sok Rákóczi közül ő volt RÁKÓCZI, a magyar történelem egyik legragyogóbb alakja és legtiszteletreméltóbb szabadságharcosa. A magyar benne látja forradalmi ideáljának megtestesülését. A kuruc felkelés jelentőségét a magyar történelemben nem a szerencsétlenül végződő hadjárat katonai csődje és a fejedelem politikai tevékenységének eredménye határozta meg, hanem annak hatalmas lendülete, a nemzeti megmozdulásban kifejezésre jutott erkölcsi erő és Rákóczi lelkének sugárzó fénye. Minden nemzeti ünnepünkben, nemzeti tudatunkban jelen van hagyatéka: Rákóczi megmaradt elődnek és mintaképnek. * * * A családi és politikai körülmények amelyek Rákóczit a nagy nemzeti mozgalom élére sodorták, emlékeztetnek Madách Imre soraira; MA kor folyam, mely visz vagy elmerít, | Úszója, nem vezére az egyén." Rákóczi Ferenc 1676 március 27-en a Sátoraljaújhely melletti borsi kastélyban született. Büszkén vallotta magát olyan ősök leszármazottjának, alak egykor sokat áldoztak és tettekamagyarnemzet fennmaradásáért. Szépapja, Rákóczi Zsigmond, nagyságos erdélyi fejedelem volt; dédapja, I. Rákóczi György, a "Császárverő, " korábban Bethlen Gábor fővezére,- nagyapja a kalandos lelkű és kalandos életű H.Rákóczi György. Mostohaapja Thököly Imre, a "kuruc király" volt. A nagyhatalmú és ősgazdag család nemzedékről-nemzedékre a legnagyobb birtokos családokba házasodott. Rákóczi nőági. elődei között ott sorakoznak aLorántffyak, aBáthoriak, a Zrínyik. Két nagybátyja, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc, császári vérpadon fejezték be életüket. Gyermekkorának felejthetetlen emléke volt édesanyja, Zrínyi Ilona hősi helytállása a császári seregektől körülzárt Munkács várában 1685- től 1688-ig. Rákóczira tehát mind anyagilag, mind erkölcsileg hatott családi hagyatéka, őseinek összes vagyonátörökölte a közös utód, s így születésétől az ország egyik legdúsabb vagyonú főura volt, mintegy 1, 900, 000 katasztrális hold birtokosa; rangja szerint Sáros vármegye főispánja, címe szerint birodalmi herceg. Más körülmények között tehát Rákóczi nyugodt életet folytathatott volna, mint dúsgazdag lojalista arisztokrata. Ez ellen azonban a történelem szólt. A zavaros és nyugtalan 17. század második fele a másfél évszázados magyarországi török uralom hanyatló korszaka volt, s egyúttal a Habsburg hódító törekvések megújulása. 1664-ben, a vasvári béke után általános elégedetlenség lett úrrá az országban. A török számára rendkívül előnyös béke ismét lehetővé tette Magyarország kizsákmányolását. A magyar végvári katonaság zsoldjáról és ellátásáról nem gondoskodott a császár, úgyhogy ezek csupán az éhhalál és a lakosság kifosztása között választhattak. Ugyanakkor egyre több várba helyeztek idegen zsoldosokat, s ezek a törökkel versenyt futva pusztították a védelmükre bízott területeket. Ilyen körülmények között még a Habsburg-párti főurak egy része is a császárral való szembeszállásra készült. Szervezkedés vezetői voltak Wesselényi Ferenc és Lippay György, csatlakozott hozzájuk Zrínyi Péter és Nádasdy Ferenc. Az 30
