Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 6. szám
MYffi3]LWÉSK ffiTT Tóth-Kurucz Mária (Cleveland, OH): a nyelvösszehasonlítás fonákságai "A skythákat az indogermanisztika irodalmában egy évszázad óta iráni ethnikumnak, nyelvüket iráni nyelvnek tartják. Midőn azonban M. Vasmer e tekintélyesmultú skytha kutatás nyelvészeti eredményeit a Reallexikon der Vorgeschichte XH (1928) 236-248. lapjain összefoglalta, a skytha-iráni nyelvrokonság igazolására, mindössze nem több, mint csak 6 szóalakot tudott felmutatni, melynek iráni eredete szerinte is biztosítottnak látszott" — mondja Mészáros Gyula professzor A Chattiak és Skythák H. füzetének 63. oldalán. Történelmi valóság, hogy Herodotos korában a skythák között valóban fellelhetők voltak iráni nyelvű népelemek is, hiszen a skythaság nyelvterülete akis-ázsiai Hattiban volt, de mivel skytha nyelvösszehasonlítást Mészároson kívül magyar részről (másoknak meg igazán nem volt fontos!) senki sem végzett, maradt s skytha|szittya iráni ethnikum s a nyelve is — indoeurópai! Csőke Sándor a "Sumer-Finn-Mongol-Török Összehasonlító Nyelvtanában viszont imfgy kesereg bevezetőjében: "A nyelvészet és atörténetírás ráfogta a finn nyelvre, hogy "finnugor" eredetű. Mint ilyen, nem áll semmiféle rokonsági viszonyban a mongol-tunguz és a török-tatár nyelvekkel. Érdekes, hogy a nyelvészet a mai napig még csak meg se kísérelte összehasonlítani a finn nyelvet az uralajtájinak elnevezett nyelvekkel. Sőt szinte "átokkal" sújtja azokat, akik mégis megemlítik az összehasonlítás lehetőségét. Mi az a nyelvi sajátosság, amely feljogosítja a finnugor nyelvészetet arra a megállapításra, hogy a finn névszóragozási elem nem egyezik a mongol-török nyelvek azonos elemével? A névszóragozás genitívusza: finn ...........talon - háznak, házé mongol.......gerün «=• " " török.........évin «= " " Kérdés: Miért "finnugor" a névszóragozás birtokos esete és miért nem mongol, vagy török? Budapestről magammal hoztam egy kis könyvecskét, a "Gyorsuló idő"sorozatból. E hasznos kiadvány szerzője Pusztay János, a kiadvány címe: "Az "Ugor-török háború’ után." Az alábbiakat "Az összehasonlító Nyelvészet JátékszabáljkiróFc.fejezetből veszem át: Gyakorta elkövetik a nyelvészettel csak hobbiból (mi ez a "hobbi"? Csak nem időtöltésből való kedvenc foglalkozás? TKM) foglalkozók azt a hibát, hogy szinkron nyelvi alakokat vetnek össze egymással, teljesen figyelmen kívül hagyva a diakróniát. Klasszikus példája ennek a módszernek az egész sumer-magyar rokonsági elmélet. Hadd hozzak fel egy másik hasonló szellemű esetet, melyre a mai napig is emlékszem, bár a forrás, ahonnan való és az érdemes szerző neve feledésbe merült. Koreában dolgozott magyar mérnök fedezte fel, hogy ott is van Balaton, s ez a név ott is valamilyen vizet jelöl (nem emlékszem, folyót-e, tavat-e, de ez voltaképpen nem is lényeges). Ebből arra következtetett, hogy a magyar és a koreai nyelv között valamilyen kapcsolat, nevezetesen rokoni kapcsolat van. Igen ám, de eme azonosság felfedezője egy valamit figyelmen kívül hagyott: A Balaton a magyar nyelvnek nem eredeti szava, hanem szláv jövevény, s az átadó nyelvben kb. blatinu-nak hangzott. A magyar nyelvnek sajátossága, hogy a szó eleji mássalhangzó-kapcsolatokat nem tűri meg, s így a bl-szókézdetet feloldotta. .. így lévén a dolog, érdemesebb lett volna szláv-koreai rokonságot feltételezni — legalább is eme egyetlen szó alapján. Nyelvészeti elemzés aztán egy szempillantás alatt kimutatná az elképzelés tarthatatlanságát." 22
