Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 6. szám
hatást gyakorolt amerikai magatartásukra. Ezzel magyarázható, hogy fenntartották a szülőföld iránti érdeklődést, hogy áldozatot hoztak magyar társadalmi intézmények alapítására és támogatására, és hogy évtizedek elmúltán is megtartották a magyar közösség iránti hűségűket. A második tényező az a társadalmi-közösségi rendszer, amelyet az első két bevándorló csoport kialakított. Ez lényegében abból állt, hogy állandó kapcsolat maradt fenn az Amerikában élő és a hazában maradt rokonság és falubeliek között. Ez a kapcsolat egyrészt serkentette a kivándorlást, másrészt megkönnyítette az új bevándorlónak beilleszkedését az új környezetbe. Azonban legfontosabb következménye az volt, hogy biztosította egy erős magyar közösség kialakulását és továbbfejlesztését, amelynek létezését még napjainkban is érezhetjük. Második észrevételem arra a bonyolult kérdésre vonatkozik, miképpen magyarázható az ellentétes magatartás az első két bevándorló hullám és az 1944 után érkezők között. Ezt úgy pnöbálom meg, hogy összegezem a két egymástól különböző bevándorló hullám társadalmi-lélektani életfelfogását. A két első bevándorlással érkezők elsősorban mezőgazdasági és ipari munkások voltak és azért jöttek ki, hogy az Amerikában keresett pénzzel hazatérjenek és otthon földet, házat vásároljanak.. Bár sok esetben ez a terv nem sikerült, az eredeti elképzelés állandó hatást gyakorolt a bevándoroltak gondolatvilágára és viselkedésére. Lényeges lélektani és társadalmi különbséget állapíthatunk meg a harmadik és negyedik bevándorló hullámok esetében. Ők úgy hagyták el szülőföldjüket, hogy véglegesen letelepednek Amerikában. Ellentétben az első két hullám bevándorlóival, őket nem az amerikai munkapiac vonzotta, hanem azért jöttek ki, mert politikailag elitélték az otthoni kormányzatot. A harmadik hullám esetében nagyrészt a felső és középső tár* sadalmi rétegekről van szó. A negyedik hullám pedig tanult szakmunkásokból, egyetemi diákokból, egyetemet végzett szakemberekből állt. Mindkét hullám bevándorlói egyetértettek abban, hogy teljesen másképpen viselkedtek az új környezetben, mint az első két bevándorló hullám. Előnyben részesítették az egyéni felemelkedés gondolatát, az anyagi gyarapodást, és a beolvadást az amerikai társadalomba. Csak kevés esetben támogatták a már kialakult bevándorló társadalmi és kulturális vállalkozásokat. A fiatal nemzedék magyar kulturális nevelését nem tartották fontosnak. Képzelt politikai elvek alapján elvetették a magyarországi kapcsolatok ápolását, még akkor is ha ezek a kapcsolatok az egyetemes magyar értleket szolgálták. Lény egében tehát két különálló bevándorlási réteg* ről adhatunk számot: az első két hullámról, amelynek bevándorlói megalapozták a magyar közösségi életet Északamerikában, és a második két bevándorlóhullám, amely műveltségénél és anyagi helyzeténél fogva hivatva lenne tovább fejleszteni az északamerikai magyar kisebbség egységes közösségi életét. Az elmondottak célja az volt, hogy kísérletet tegyünk a magyar bevándorlás száz éves történetének jellemzésére és ennek alapján megjelöljünk több olyan közösségi feladatot, amely megoldása az általános magyar érdek szempontjából kívánatos és szükségszerű. A következő feladatok azok, amelyek bevándorlásunk eddigi fejlődése alapján sürgőé megoldásra várnak. 1. A magyar bevándorlás fejlődésének tudományos feldolgozása. Mindeddig nem rendelkezünk egy olyan tudományos ismertetéssel, amely akialakult tudományos módszertan alapján értékelte volna a száz éves magyar bevándorlás jellegét. Egy ilyen feldolgozást azért tartok sürgős feladatnak, mivel amerikai közösségünk továbbfejlesztése csak úgy képzelhető el, hogy ismerve és átgondolva az eddig megtett utat, jövőnket a múlt tapasztalatai és jelen helyzetünk ismerete alapján tudnánk megalapozni. 2. Egy ilyen tudományos feldolgozás alapján, létre hozhatnánk egyetemi tanulmányi programokat és tudományos publikációkat amelyeknek célja lenne az új nemzedék felvilágosítása és érdeklődésénekkielégítése. Amellett ,hogy a magyar kultúrát ismertetjük, szükséges lenne olyan programok létesítése, amelyek az amerikai magyar múltat is bemutatják tudományos szinten. Mindez természetesen lehetetlen addig, amig nincs ke-15
