Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 4. szám

japán állam neve Jamato (? "hegy szája, " "hegy kapuja"?) volt. A japán szó kínai eredetű,- jelentése "nap eredet," mert a kínaiak Japán felől látták a nap felkeltet. Európában Marco Polo és keresztény missziósok terjesztették el a Chi-pangu hangzású országnevet s ebből alakultak a különböző mai formák. Maguk a japánok ma Nihon vagy Nippon névvel illetik hazájukat.

4. Az idevágó kutatás szükségének módszertani megokolásáról és módszeréről a következőket mondhatom. A feltételezett uráli—japán kapcsolatokat eddig hivatalból nem vizsgálták meg. Ennek oka főként az, hogy egyetlen emberélet nem elég ahhoz, hogy valakiképzett uráli nyelvésszé s azon kívül a japán, ójapán, sőt az ehhez vezető klasszikus kínai nyelv szakértővéjé is váljék. Ha ehhez még az is megkívántatik, hogy valaki az altáji nyelvekben jártas legyen, a feladat szinte lehetetlennek tűnik. És mégis, a japánnak uráli és altáji szemszögből való megvizsgálása nagyon szükséges. Természetesen ez a munka válogatott munkaközösségre vár, így költségesnek ígérkezik.

Miért e munka szükségessége ? Azért, mert a tudomány addig nem dönthet érvényben, amíg minden valószínűnek.látszó adatforrást meg nem vizsgált.

Elképzelhető-e, hogy az indó-európai nyelvtudomány eredményei jók volnának, ha a kutatók nem ismerik s így nem vizsgálják meg a szanszkritot? Hasonlóképpen, meddig jutott volna az uráli nyelvtudomány, ha az egyetlen olyan uráli nyelvet, amelynek nyelvtörténete van, azaz a magyart, elszigeteltsége miatt vagy nem találják meg, vagy nem veszik tekintetbe? Mármost, mivel a japánról három kutató (de Rosny, Prőhle és magam) egymástól függetlenül olyan véleményt alkotott, hogy uráli természetű és alapszókincsében is az uráli nyelvekhez áll legközelebb, nem lenne-e hanyagság a japán figyelmen kívül hagyása uráli részről ?

A módszer egyelőre természetesen induktív és tapogatódzó. Saját munkámban megkísérlem a japánt a meglevő uráli keretbe illeszteni, de hajlékonyán, mert józanul nem tekinthetjük az uráli nyelvészet eredményeit végérvényesnek. Ha a japán mind szerkezet, mind alapszókincs tekintetében lényegében illik az uráli keretbe, akkor hihetőnek tartom, hogy a japán segítségével az uráli eredmények revideálhatok és előbbre vihetők. Természetesen ahol az összehasonlító komplex-módszer alkalmazható, ahhoz kell folyamodni.

5. Japán és a vélt uráli őshaza közötti távolság nem teszi a kutatást illuzórikussá. Amint majd rámutatok, a japán nép domináns részének Szibériából kellett a szigetekre vándorolnia, míg az uráliak őshazája — meggyőző érvek szerint — sokkal keletebbre is lehetett, mint a Volga—Káma összefolyása és az Urál hegység közötti táj fekvése.

5.1. Másrészt a mongolos faji jelleg elválaszthatatlan az uráli népektől (lásd Karin, Mark és N. N. Csebokszarov idevágó embertani munkáit). Így a túlnyomóan mongol fajú japánság, ha faj és nyelv egybekötve maradt, talán nem kevésbé uráli, mint az osztjákok vagy szamojédok.

6. A japánnak a koreaival vagy a török, mongol, mandzsu-tunguz nyelvekkel való összevetése természetesen az uráli nyelvek bevonása nélkül is folyhat. Átütő eredmény azonban nem várható, mert sem a japán, sem a koreai, sem az altáji nyelvcsoport nem tartozik kétség nélkül nyelvcsaládba, ill. nyelvcsaládokba.

6.1. Mindenesetre a már a K.u.-i 7. századból eredő és a 8. század elején bőven feltűnő, írott japán nyelvi anyag — még ha csak nagyon távoli nyelvrokonságot lehet is végül bizonyítani — nagyon hasznos lehet az uráli (és altáji) nyelvészet számára. Hiszen ismeretes, hogy az uráli nyelvtudomány gyengéje a régi írásos emlékek hiánya. Megfordítva tételünket azt is mondhatjuk, hogy a japán (és egyúttal az altáji) nyelvészetnek ugyancsak nagy haszna származhatnék az ajánlott összehasonlító vizsgálatból, mert az uráli oldalonSajnovics János kezdeményezése óta (tehát 1770-től fogva) egyre javuló módszerrel folyik a munka, az uráli nyelvek egyetlen nyelvcsaládba tartozása többé nem vitás, és idevágó összehasonlító nyelvtanok és szófejtő szótárak áHnak rendelkezésünkre.

7 . Miért nem dolgozták ki nyelvük eredetét a japánok maguk? — Ennek több oka van:

27