Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 3. szám

Szovjet kommunizmusa bennragadt abban a "forradalminak" nevezett, de lényegében teljesen ellaposodott, elavult, elbürokratizálódott állapotában, amelyre különösen két dolog, jellemző: az egyik az,hogy a világ egyik legnagyobb gabonatermő területén dogmatikus jelszavak mellett ügyetlenkedő Oroszország búzát kénytelen importálni a "ka­pitalista" államokból; a másik jellemző tünet, hogy a szovjet rend­szerben élő népek nem boldogok, elégedetlenségükben havonta ezrek igyekeznek onnan kiszabadulni, a szabadulni igyekvőket berlini fal­lal, vasfüggönyökkel kényszerülnek visszatartani és Íróik külföldre kell meneküljenek, ha az igazat meg akarják irni. Tegyük hozzá, hogy ezen az állapoton a hadihajók, tankok és irányítható rakéták semmiféle száma sem segít, ellenkezőleg,biztosan hozzájárul a népek elégedetlenségéhez. A G.N.P. /Gross National Production/ adatai sem segitenek, a­­mig az acél, szén, olaj stb. termelés adatai mellé valami módon be nem veszik az egyes rendszerekben élő lakosság megelégedését mutató arányszámokat. Ez, elismerjük, nem könnyű, mert a népek megelége­dettsége nem mérhető tonnákban. De érdemes arra emlékezni, hogy bár sem fal, sem függöny nem akadályozná őket ebben, Harlem leg­nyomorultabb négerei eddig nem igen igyekeztek a Szovjetbe, vagy más "szocialista" országokba kivándorolni. Amikor fentebb azt irtuk, hogy Amerika rég kilábalt a kapita­lizmusnak egy évszázaddal ezelőtt joggal kifogásolt hibáiból, ezzel nem akartunk szemet hunyni olyan jelenségek felett, amelyek ma is jogos kritikát váltanak ki és korrekciókra szorulnak. Az amerikai életforma nem ideális, de tárgyias nemzetközi összehasonlitás a­­lapján egyike a legkivánatosabbaknak. Ha orosz kommunizmus és amerikai kapitalizmus közt szabadon választhat, nem vitás, hogy az ember melyiket választaná. De miért ne törekedne az ember egy olyan harmadik megoldásra, amely a szocializmus és a kapitalizmus hátrányait egyaránt elkerül­ve biztosítaná a békét és a haladást? A munkanélküliség a szabadság­­jogok megnyirbálása nélkül is elkerülhető, ha a kereslet és kínálat figyelembevétele mellett a tervezés is szóhoz jut. A bűnözők sza­badon garázdálkodása egyéb módon is megfékezhető, mint kényszermun­ka táborokkal és az igazságszolgáltatásnak rendőri szerepre reduká­lásával. Nemzetközi együttműködés nélkül a jövő elképzelhetetlen, a soviniszta-nacionalista elzárkózás ideje lejárt, de vajon kommunis­ta világuralom kell-e ahhoz, hogy az ember a Földön az együttmükö'­­dést és a haladást nemzedékekre terjedő tartós békében szolgálhassa? Szükség van-e egyáltalában bármiféle világuralomra? Nem jött-e el az ideje a világszolgálat megszervezéséjnek? A kommunizmusnak kétségtelenül javára Írandó, hogy nemzetközi igénnyel lépett fel olyan időben, araikor a világ hatalmai két világ­háború szörnyűségeit zúdították az emberiségre, teljesen idejét múlt agresszív nacionalista célok érdekében. A békés kivontakozás is csak nemzetközi igénnyel képzelhető el. E sorok írója a kommunista internacionale helyébe konstruktiv inter­­nacionale megszervezését javasolta /"Toward a Constructive Ideology and Policy in a New Central Europe" — a Studies for a New Central Europe 2. évf. 2. számában, 1968/ országonként ugyanolyan pártszer­vezetek segítségével, amint azt a szociáldemokraták tették. De akármilyen nevet adunk .a jövő nemzetközi politikai mozgalmának, a cél ugyanaz kell legyen: a békés termelő és építő munka, az emberi 29

Next

/
Thumbnails
Contents