Itt-Ott, 1976 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 2. szám
voltak, akik nem a pártos kereszténységet vallották. Abban az időben minden nagycsalád szabad volt és megbecsülték egymás vallási nézetét. Náluk még nem volt szokás a vezér vallását követni, mint a nyugati civilizáció hatása után (mikor a jobbágyoknak kellett a főúr hitét vallani. A pusztaszeri vérszerződéssel váltak egy nemzetté. A több fajta vallás következtében fordulhatott elő, hogy egyes népcsoportoknál (kunok, besenyők) a Dobroc, Mirigy, Híz és Ukkon istennevek voltak használatban. Talán Debrecen kornyékén élt egy "nagycsalád" (törzs), ahol ennek a Dobroc istennek adtak tiszteletet. De tudjuk, hogy ez a szokás nem volt általános! A tudományos alapon bizonyított tényeken nem változtathat se nevetés se gyűlölet, mert ahogy az olasz Galileoval annak ellenére, hogy visszavonatták teóriáját, a tényen mitsem változtatott, a föld mégis forog a nap korul! 4) Emlékeztetni kívánok arra a finnugor nyelvészeti feltételre is (valamilyen nyelvészeti bukfenc), mely Budapestet víz (voda) kemence (pest)-t jelent | sic| . Ezzel szándékoznak igazolnia szláv letelepedést. Ez állításnál (a szlávok) nem törődtek azzal, hogy "micsoda csemege" lesz nekünk a szláv elsődlegesség lebunkózása. Ők hirdették és azóta is hirdetik, sőt fittyet hánynak minden logikára és történelmi hitelességre. Hol és mikor tártak fel szláv ásatási és embertani leleteket a Kárpát-medence belsejében? Ilyen nem létezik, (Lásd László Gyula; vértesszőllőstől Pusztaszerig c. munkáját, vagy Toronyi Etelka ? A Kárpáti Medence a kultúrák bölcsője a magyarok őshazája c. | sic[ munkáját. 1000 körűi Fehérvár elvesztette székhelyi címét s az új főváros nevét Attila bátyjáról, Budáról, a régen elhúnyt hun vezérről kapta. Ez az emlék (Buda) a hun-korból maradt ránk. Ezt az is kellőképpen bizonyítja, hogy Attila székhelye (a közelmúltban lett feltárva!) a szomszédos Pilisi hegyekben volts a hunok emléke még élénken élt a hon visszaszerzőiemlékezetében, mivel azok leszármazottatok tartották magukat. Buda halálának színhelyéről olvashatunk Baráthosi Balogh Benedek: A hunok három világbirodalma c. művében. Pest sokkal fiatalabb keletű város. Lehet, hogy nevét éppen egy ott dúló pestis járvány után kapta. Pestis latin szó s ha arra gondolunk, hogy a középkorban egész Európa (Magyarország is) a latin nyelvet beszélte, így inkább latin szónak minősíthetjük, mint szlávnak. Hogyan lehetséges, hogy fővárosunk nevét mások elmagyarázzák? 5) A románok pedig 1973-ban Bukarestben kiadták Torma Zsófia könyvét (melyet mi magyarok már több mint 100 éve agyonhallgattunk), mely a Tordos-Korös-i kultúra maradványait elsőnek hozta kapcsolatba Ciprus, Athén, Mikénei ősi leleteivel és ásatási hasonlatosságaival . Milyen alapra helyezik a románok (ezt) a sumír-román kapcsolatot? Kedves Halász, elsősorban arra az elrománosodott csángó-székely nép írás- és embertani maradványaira és most a trianoni országcsonkítás következtében hozzájuk csatolt területtel együtt, kulturális és szellemi kincseinkre. Mi magyarok csak fBjbókoljunk és ne zavarjuk a románosítás fázisait, véreink vesztegetését különböző formában? Ez az, amit Ön, Halász Úr, mond s ez az, amit az ITT-OTT szabad fórum úgymond hirdet, mert hasonló nézetű cikkek magas százalékban jelennek meg hasábjain. Sáfár kodás folyik titkos érdekekben? Vajon az olvasó a mákonyos szóvirágtól elbódul-e? Ezért kell a magyar vallás, ami egybekovácsolja véreinket, még akkor is, ha jelenleg vannak nézetek, melyeket az olvasó pillanatnyilag nem tud megérteni (Szt. István azaz I. István). Hinni-akarás fakadjon lelkűnk mélyéből, találjunk végre egymásra, álljunk önzetlenül a Magyar Hit eszmélye alatt mindannyian. — L.B. 37
