Itt-Ott, 1976 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 4. szám
marton! (Eisenstadt) adóhivatal, miután valahogyan megtudta, hogy a Határmenti újból ki akarom adni, a nyomógépemet jogtalanul lefoglalta és 50 e?ci- Schilling, jogtalan adót sózott rám. Sajnos nekünk magyaroknak itt nincs semmiféle olyan szervezetünk ahol az ember a panaszaival jogvédelmet kan»10 ■ Amikor hazaarulasert emeltek vadat ellenem, egyhorvát iskolaigazgat'1 nozzám segíteni (de nem tudott). És ez így megy tovább .... Ti azonban, fői a fejjel, hisz szabadabb körülmények között fejthetitek ki áldásos magyar munkátokat, őlel mindnyájatokat -- (Sári) Árpád, Becs. ITT-QTTnak: Nagyon szeretem dolgaitokat és őszinte tisztelettel olvasom írásaitokat. Ez a csekk csak töredéke szándékaimnak. Ha több lesz, több megy. Isten áldjon, vezéreljen és segítsen minden dolgotokban! — Belényesi István, Torontó. ITT-QTTnak: Az utolsó levelemet nem közöltétek le pedig nem csak szerintem lényegesen foglalkozott a magyar ügy és a magyar vallás témájával. Ez már egy és fél eve! Valamilyen más választ sem kaptam! Valahonnan hallottam, hogy Ti az ón koncepciómat "túl pogány nak" tartjátok. Ha ez igaz, akkor miért nem vitatjátok meg nyíltan a "pogányságom" pro és contráját az ITT-OTTban? Azt hittem, hogy nyilvános és szabad fórum az ITTOTT?! Vagy már Ti is cenzúrázzátok a "pogányokat" mint az inquizicio? Úgy látszik, hogy már nem érdekel Titeket igazán a beharangozott magyar vallás és Ti is visszavonultatok lelkileg—szellemileg a "keresztény kolostorba" ? Onnan persze biztosan nem jön magyar újjászületés ! Mindenesetre én változatlanul azon az állásponton vagyok, hogy: volt magyarság a kereszténység előtt, lesz utána is! — Sándor Attila, Feldafing, N.Sz.K. I Kedves Attila! Légyszíves olvasd el a 4. oldalt, melyen a nem-közlést megmagyarázzuk. Pogányságod egyáltalán nem kelt ki hitünkből, eddig azonban kevés módot láttunk annak közzétételére, barátom, mert az argumentumokat Te kilóra méred. Egyébkéntís írásaid nem eszmecserére szántak, hanem propagandisztikus jellegűek — propagálod azt, amit magadnak kidolgoztál — német mintára. Mert amit hirdetsz, az tkp. a völkischer Gedanke .elmagyarosítva és teoíógizálva. L. még az alábbiakat. Üdv—éji. Doroslay Karolynak, Burwood, Ausztrália: A magyar vallást illetően kb. a magyar hinduizmus állapotánál tartunk, sokan sokfélét propagálnak, ami önmagában nem baj, csak a minőség néha igen gyatra, sőt ocsmány. Egységes irányítás se nem lehetséges, ss nem kívánatos . Erre a kérdésedre azonban majd hosszabban visszatérünk. Másodikkérdésed sokkal érdekesebb. Idézem: "a turáni gondolat, vagyis a magyar és a magyarral rokon népekkel kapcsolatos cikkek, tanulmányok általánosságban politikai, vagy kulturális jellegűnek számítanak?" (az ITT-OTT szemszögéből). Én amikor a lap politikai semlegességéről írtam, nem ilyen politikára gondoltam, hanem 1) emigrációs politikai szervezetekre, s ezek munkája miatt 2) elsősorban amerikai politikai kérdésekre. A semlegesség nem jelenti azt, hogy nem lehet e kérdésekről írni, de óvatosan lehet csak, hogy ne űzzünk semmiféle propagandát. így pl. írhatunk politikai eseményekről, problémákról, de nem propagálhatunk pártpolitikai programokat, jelölteket. 9:3-as számunkban KÖnynyfí mellett se foglalhattunk_állást úgy, ahogy szerettük volna, dehát magyar hír az magyar hír. Mindez az itteni adótörvények miatt van így, meg a postaszabályzatokért. Sok emigráns szervezet igen értékes munkát végez, de az állam nem sorolja őket a vallásos—kulturális—karitatív kategóriákba, s másképpen kezeli őket. Ilyesmikről volt tehát az említetted cikkemben szó. De ami a Te kérdésedet illeti, mindig a szemszög a döntő. Egy — mondjuk — turáni cikket meg lehet kulturális vagy történeti szempontból fogalmazni, de úgy is, hogy az olyan letűnt politikai eszméket propagáljon, melyekkel magunkat asszociálni nem lenne éppen hasznos. Még itt is, azonban, ha az író véleményéről van szó csak, nem lehet senkinek kifogása ellene. Ami engem, mint szerkesztőt illet, tapasztalatom az. 29
