Itt-Ott, 1976 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 4. szám
Minden külföldi magyar pedagógus úttörő munkát végez. A magyar nyelvet és Imi túrát nem csak azért nehéz átadni a nem magyar nyelvű országban élű gyermekeknek, mert az ű mindennapos iskolájuk és életük más nyelvet tanít. Azért is nehéz a külföldi tanító feladata, mert szaktarületének még nagyon kevés kialakult módszere, használható segédeszköze van. Ezért van az, hogy minden hivatását szerető oktató megpróbálja tanulnivágyó figyelemmel kísérni és segítő munkatársként támogatni kollégái működését. Ilyen tanítók gyűltek össze április 10.-én New Brunswickon (NJ), a Magyar Öregdiák Szövetség Hétvégi Magyar Iskolájának iskolalátogatással egybekötött tanítói konferenciáján. A résztvevők érdeklődéssel látogatták a Rutgers egyetemen tizenhatodik éve működő iskola hat osztályát, a szakember szemével tanulmányozva a betűtanítás, a történelmi beszélgetés, az irodalomelemzés, az énekkarvezetés műveleteit. Ebéd után kezdődött a konferencia. A vendéglátó iskola vezetője, Csergő Miklósné, és az iskola tanítói rövid tájékoztatókkal ismertették szervezői és oktatói munkájukat. Utánuk a Teaneck-i, a Passaic-i, a New Brunswick-i Szombati és a Trenton-i iskolák pedagógusai mondták el tanításuk során szerzett gyakorlati tapasztalataikat kollégáiknak. A Washington-i iskola egyik tanára, Basa Molnár Enikő nemcsak iskolájuk oktatási munkájáról, hanem az új Amerikai Magyar Tanár Egyesületről is beszélt, amely jelentős szakmai segítséget jelenthet az amerikai és kanadaimagyar pedagógusok számára. Nagy Károly, a New Brunswick-i iskola egyik tanára beszámolt a Chicago-i iskolák pedagógus találkozójáról, amelyre a New Brunswick-i iskolát is meghívták, és a Chicago-i magyar oktatók kiváló munkájáról valamint néhány értékes új módszertani ötletéről. Ismertette az Anyanyelvi Konferencia új, negyedik tankönyvének terveit is, amely az első háromhoz hasonlóan szintén a külföldi tanítók közreműködésével, tapasztalataik és igényeik figyelembevételével készül. A magukkal hozott tanulói füzeteket, tankönyveket, taneszközöket is bemutatták egymásnak a tanítók. Jobbnál jobb pedagógiai ötletek, tanítói tapasztalatok, sikerekből és kudarcokból leszűrt tanulságok cseréltek gazdát a kötetlen beszélgetések során. A konferencia végeztével azzal az elhatározással váltak el egymástól a résztvevők, hogy ilyen tapasztalatcsere találkozót többször is rendeznek, esetleg vándor-találkozóként minden évben más és más iskola rendezésében. — Csergő Miklósné, New Brunswick MAGYAR TANÍTÓK KONFERENCIÁJA NEW BRUNSWICKON m . ram. posta ITT-OTTnak: Mellékelve küldöm 1976-os hozzájárulásomat. Már régen adós vagyok egy válaszlevéllel az ITT-OTTnak. Mentségemre szolgáljon, hogy egy nagyon hosszú út áll mögöttünk és egy eseménydús esztendő. Több naint egy éve közöltétek levelemet, amit akkor írtam, mielőtt elindultunk volna a tervbe vett útra, hogy egy magyar települést keressünk. A levélre két válaszlevelet is kaptunk. Egyiket egy idősebb magyar embertől New Jerseyből, a másikat Lansdale, Pa.-ból. Az utóbbi levélíró személyében egy igaz magyar barátot találtunk. Köszönet érte az ITT-OTTnak. Négy hónapig voltunk úton egy lakókocsis teherautóval. Bejártuk az USA államait. Sajnos, amit kerestünk, nem találtuk meg. Szomorúanírhatom, igazi magyar települést seholsem találtunk, pedig ami tőlünk telt, mindent megtettünk. Ahol találtunk magyarokat, ott a körülmények és a közbiztonság nem volt megfelelő a család számára. Négy hónap után kifogytunk a szuszból és az útravalóból. Muszáj volt visszatérni a megszokott kerékvágásba, letelepedni és megint dolgozni. Megint ugyanaz a helyzet csak más város és állam. Egyedül vagyunk magyar család egy közepes méretű városban. Aránylag itt jó a körülmény és az éghajlat, de magyar szót nemigen hallani. Tudom, sokan, akik olvassák ezeket a sorokat, talán mosolyognak és mondják a különböző 27
