Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 2. szám
érzet, igy az !973. aug.-szeptemberi cikket leforditotta franciára és elküldte a kongresszus elnökének, René Lábát francia professzornak véleményezés Végett, amit Badiny Jós dühében "szellemi hazaárulásnak" bélyegez. De mások is gyanút fogtak és Telekinétöl függetlenül Dr. Osetzky Dénes Ausztráliából levélben fordult ugyancsak Lábát professzorhoz. A Telékinének küldött válasz a Kur Lüéza szerkesztésében megjelenő FÄKLYA 1974. évi 3. számában, aDr. Osetzkyhez intézett levelét pedig az ITT-OTT 7:3 számában jelent meg /cikkíró: Halász István/ s mindkét levél lényegében azonos, s erre még visszatérünk. Minthogy Badiny Jós mi nosithetetien nyilatkozatát pontokba foglalta, igy a fentemlitett és további hivatalos levelek alapján a pontokra válaszolok, mivel mi nden valótlanságát egy rövid cikkben felfedni képtelenség. Ad I.: Badiny itt felhánytorgatja, hogy 1967-ben lakóhelyemen, Ann Arborban tartott 27. Orientalista Kongresszusra o juttatta be Te lek inét, de azt elhallgatja, hogy Telekiné Badiny érdekében fogadta el, hogy az Argentin Jezsuita Egyetem kutató tudósa legyen. Ugyanis mikor néhai gr. Károlyi István közbenjárására az egyetem kísérletképpen alkalmazta Bad Ínyt, neki eredményt kellett felmutatni, felépíteni egy tanszéket. De kivel? Hiszen délamerikai orientalista tudomány nem létezett; igy a Sál vadőr-i egyetem hivatalosan felkérte Te lek inét, hogy legyen kutatójuk az ural-altáji szakon és munkáit rajtuk keresztül érvényesitse. Ad 2.: Telekiné nem azt állítja, hogy ő Canberrában /Ausztráliában/ előadott /nem tudott eiutazni AusztráI iába/, de azért munkája nem maradt "fiókban," mert azt beküldte és az "Abstract of Papers" kiadványban /itt fekszik előttem/ huszonkét sorban részletesen beszámol a Kongresszusnak a tartalomról azzal, hogy a teljes munka a Sydney-i egyetem könyvtárában megtalálható. Távol levők munkáit nem olvassák feI, de függetlenüI ettől, minden beküldött munka — kéziratok is — "copyright"-ot kap. Tehát Badiny Jósnak vagy fogalma sincs a Kongresszus lényegéről, vagy tudatosan félrevezeti az olvasót. A Sydney-i egyetem Telekiné munkáját lemásoltatta, elküldte a többi ausztráliai legyetemnek és a;Nemzeti Könyvtárnak. Telekiné pedig elküldte magának Badiny Jósnak — ajánlva. Igy Telekiné munkáját Badiny a saját "fiókjából" húzta ki. Ad 3.: Telekine nem irt tiltakozó levelet Lábát professzornak a szumirmagyar azonosság ellen. Badiny rágalmaz, csak azért, hogy Telekinét hazaárulónak nevezze és a közvéleményt ellene forditsa. Honnan veszi Badiny azt a merészséget, hogy ő határozza meg, ki hazaáruló és ki nem? Ad 4.: Itt megemlitem, hogy azt hiszem, a plagizál ást elkövető Brády Mari túl fiatal, túl kezdő ahhoz, hogy plagizálását tudatosan és egyedül követte volna el. A kezdeményező Badiny Jós, aki "hat szakavatott magyar tudósból álló bizottság"-ról beszél, akiknek nevét eddig nem is hallottuk. Elárulja magát, amikor azt Írja: "ezt készítettem elő tehát kiválasztott és megbízható, valamint szakmájukban elismert és diplomás munkatársaimmal . . .Miss Brady Mary /a Montreal-i McGill Universityről/ "antropológiáról adott elő oly kiváló és meggyőző szakavatottsággaI, hogy az ülést vezető dr. Leon de Meyer /a Belga Antropológiai Társaság Elnöke/ a iagnagyobb elismerés odaitélésével fogadta el az előadott tételt." De előttem fekszik Dr. Meyer hivatalos levele, mely szerint ő nem elnöke a Belga Antropológiai Társaságnak /nyelvész/, és "egyáltalán nem tettem megjegyzést vagy elismerést," — Írja. S ugyancsak kezemben van a montreali McGill Egyetem Antropológiai Osztálya elnökének a levele, mely szerint kiderül, hogy Brády Mari semminemű kapcsolatban nem volt velük, hanem csupán biológiai hallgató volt. Mi a véleménye a közönségnek arról, hogy a Badiny Jós által "diplomás, antropológiai szakmájában elismert"-nek bemutatott Brády Mari /máshelyt "tudósnak" titulált/ egyszerű egyetemista — más szakon!? Ezekután lássuk a súlyosan kártevő torzítást Badiny tollából: "T. Kovács Zs. Máriának köszönheti, hogy a Párisi Orientalista Kongresszuson megtarthatta előadását. Ugyanis az volt a helyzet, hogy mikor T. Kovács Zs-t szólította az elnök ... a teremből mindenki kiment és . . . egyetlen hallgató ült az első sorban." "Brády Mari megsajnálta Telekinét, hogy quorum nélkül nem le-33
