Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 2. szám

SZILÁGYCSEH

/Apósom emlékére/

Az időt idejegyezte az ember mikor a földből tájat alkotott mint az Isten szép volt és csodálkozott hullámzó rétek gyöngyharmatán a tarlódereku dombok alatt megállnak a csillag-buzogányok a héttetejü haragvó várak mert itt az ember tájat alkotott

Kezemből kisiklik a térkép dobál az ut — ki merre megy — a hétszilvafások utjain veszekszenek a verebek s a fekete fehér szarka - világ.

Gyékényes! György Szilagycseh, 1972. julius. /A költő özvegye engedélyével /

30