Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 2. szám

Hogy a könyv megjelent-e vagy sem, nem tudom, de tény az, hogy a professzor Jézust, erkölcsi elveinek megcáfolójaként, házasságtöronek nyilvánítja. /Nem mondom, egy ilyen Jézus manapság, a válások és házasságtörések rekordkorában rokonszenves eszménykép s éppen ennek tudatában látta a professzor biztosítva könyvének sikerét./

A Jézus-kultusz egyébként az ősi aszketikus rajongásból átcsapott az üzleti élet területére. Könyvek, filmek, hanglemezek, kegyszerek reklámfigurája lett, mert patinás nevének varázsa még mindig garantálja az árucikk jó minőségét és kelendőségét. Mindenki megtalálhatja, Ízlése szerint a maga Jézusát, humanizált, vagy eszményitett kiadásban. Az Isten tudja, miért marad láthatatlan.

Az Istenről egyébként, mint minden földi halandónak, antropomorfisztikus képzetem alakult ki. Elvégre a Genezis azt mondja, hogy az embert a saját képmására teremtette. A Helvét Hitvallás istene, aki önmagától létezik, magának mindenre elégséges, láthatatlan, testetlen, véghetetlen, örökkévaló, minden dolognak, mind láthatóknak, mind láthatatlanoknak teremtője, — annyira absztrakt fogalom-komplexus, hogy a szenzuális képzeteken épült emberi tudat nem tudja elképzelni. Éppen ezért az egyik egyház élelmes lelkésze /szégyellem megmondani, hol/ a templom halijának a mennyezetére egy ijesztően nagy szemet festetett, azzal a felirattal, hogy "Isten szeme mindent lát" és semmi kétség, a szem a falra függesztett perselyt célozta. Ezt a hivek megértették.

Hogy Isten van, létezik s ránkható erkölcsi emanációjával életünket meghatározott irányban befolyásolja, abban soha nem kételkedtem s e hitemben a legnagyobb megpróbáltatásaim idejében sem rendültem meg. Sőt lenézem és bölcsesség hiján valónak tartom a legnagyobb anyagelvü tudóst is, ha az istentagadó. Mert az, hogy a naprendszerünkben a tudományos expedíciók technikai küldöncei a társbolygókon nem fedeztek fel semmi életjelt, sőt életlehetőséget sem és hogy az ür-röppentyüje ablakán kikukucskáló Gagarin nem látta sehol az Istent kalaplengetve üdvözölni teremtménye csodálatos alkotását, még enm jelenti azt, hogy nincs okosabb lény a világmindenségben, mint az ember. Mert ha nincs, Uram bocsá', akkor mi vagyunk égen-földön kollektive az isten, mi emberek. Én, meg te, meg ő, meg mi és ti és ők: a fizikus, a kémikus, a technikus, a politikus, a cinikus és ez a kus, meg az a kus, mindnyájunk fizikai és szellemi állományának összessége, alkotó-teremtő ereje és akarata vagyunk együttesen az isten. Persze, az ágyuk bömbölését, a gépfegyverek ropogását, bombák robbanását, népek sikoltását sem hagyhatjuk ki a magunk-teremtette világrendszerünk összhangjának játékából .

Komoly statisztikai felmérések bizonyítják, amit egyébként minden egyház, de főképpen a római tapasztal, hogy a vallás súlyos válságba került. Már az első világháború katasztrofális technikai "sikere" elindította az erkölcsi egyensúly kilengésének folyamatát, majd a második a nácizmus sikeres leverése érdekében utat engedett az ateista szellem benyomulásának, egész Európa szivéig s az egykori harcizajos hadszínterek az elvi harcok kísérleti telepeivé váltak .

Ma már a teológia számottevő reprezentánsai teljesen tisztában vannak azzal, hogy a bibliai versek olvasásávalLneffi:..léhet\a valláserkölcsi egyensúlyt helyrebillenteni, még akkor sem, s azok még akkor is anakronisztikusán hatnak, ha azokat a megihletődött asztronauták a Hold felszínéről a Földre üzenve recitálják, hogy "Kezdetben teremté az Isten az eget és a földet." A földi hallgatót nem a mózesi teremtéstörténet mennyei /helyszíni/ dramatizálása fogta meg,

19