Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 2. szám
kik Y-nál sokkal tudományosabban próbálják a szumir kérdést vizsgálni . Mi az ut tehát? Mi a válasz a hogyan-ra? ügy érzem, világosan benne van ez is a herefordi pontokban: a magyarság minden kulturális és vallási hagyományának befogadása, felekezeti korlátozás nélkül. Nagyon fontosnak látom azt, hogy minél több elemet átemeljünk a népi hagyományból a kultikus tartományba. Amit a nép magába fogadott, az valóban a magyarság hagyománya lett: népdalok, köszöntők, rigmusok, népszokások, népművészet, tánc, népi imák, népmesék és regék: a népi kincsből a magyar mitológia törmelékének fokozatos, türelmes kihámozása. Ezt a szintetizáló folyamatot azt hiszem legtalálóbban magyar ökumenizmusnak lehetne nevezni. De. a kulturális—kultikus szintézis mellett — mégegyszer hangsúlyozom — a magyarság erkölcsi megújulását tartom mozgalmunk legfontosabb feladatának. Indulataink megfékezése, a magyar Káin elaltatása önmagunkban, hogy magyarságunkat valóban vallási szinten élhessük, hogy valóban vallási közösséggé váljunk. A magyar mitológiának olyan szellemi főpapjai vannak, mint A- rany, Kölcsey, Ady, a félpogány-félkatolikus Juhász Gyula, a félpogány-félkálomista Móricz Zsigmond, Ravasz, Szabó Dezső, Németh László, Gombos Gyula. Hellenbart Gyulának van egy nagyszerű tanulmánya az Uj. Látóhatár 1974. április 18-iki számában /a Németh László emlékkiadásban; akkor hetven éves volt/, aminek a cime: "Egy Ady verssor nyomán." Abban a szerző Adynak "A szétszóródás előtt" c. versét elemzi, különösen annak két sorát: S még a Templomot se épitettük föl . . . S elvesztünk, mert elvesztettük magunkat. Mit jelent az a misztikus kifejezés, hogy "a Templomot se épitettük fel"? Hadd idézzem a cikkiró néhány gondolatát: "A saját hagyománykincs, a saját mitológia, a saját életszemlélet és egyáltalán mindaz, aminek aszentistváni akkulturáció során a hasonitó centrumot — a Templomot — kellett volna alkotnia, eltűnt a föld szinéről és a nép mélyebb 'geológiai rétegeiben', részben teljesen érintetlenül áttelelt egy évezredet .... Csak mióta rendszeres néprajzi kutatás folyik, merülnek fel ezer-kétezeréves, vagy még régebbi eredetű maradványok az ősmagyarság szellemi és anyagi kultúrájából .... Nem véletlen, hogy a nyugati megfigyelők többsége a magyarságot ezer év óta változatlanul idegen testnek, nomád és pogány 'corps Étrangera 1'Europe'-nak érzi . . .. De nem véletlen az sem, hogy például két modern magyar költő, Weöres Sándor és Juhász Ferenc alkotásaiban egészen nyilvánvaló a minden keresztény és pogány humanizmus előtti, szűziesen pogány természetimádás . . .. Sehol sem lehet fájdalmasabban tanulmányozni a magyar szempontú, szóval a magyar realitásokon alapuló, irányelvek hiányát — a Templom hiányát — mint éppen a magyarság mivoltával foglalkozó tudományok állapotán. Nincs például magyar kultúrtörténet, nincs tudományos munka, mely egységben tárgyalna a magyarság Szent István előtti és utáni anyagi es szellemi kultúráját .... Van néprajz, van magyar nyelvészet és finnugorisztika, van irodalom- és zenetörténet, de ezeket jóformán semmi elvi kötelék nem fűzi össze egymással, eredményeik szintézisével nem foglalkozik tudományág . . .. Irodalomtörténetünk hagyományosan abból az abszurd tételből indul ki, hogy magyar költészet csak a kereszténység felvétele — szóval a latin nyelv bevezetése óta létezik .... Lukács György állapította meg: a magyar kultúrára jellemző, hogy egyáltalán nincs ma-15
