Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 4. szám

szerte: itt Amerikában úgy mint Magyarországon, Erdélyben, a Fel­vidéken vagy Burgenlandban. Mivel a csillagok felettünk nem kedvez­nek hatalmi, azaz politikai megoldásra ezen a téren, azzal küzdünk amiben van "hatalmunk" — a népi kultúránkkal. A magyarságot lelki­leg és szellemileg akarjuk összefogni, a politikai status quo elony­­telenségének dacára. A mi politikánka túlélés politikája. Azaz: épiteni a magyar önbizalmat, összetartást és kulturális életképessé­get világszerte. Itt talán a szlovén nép példájából tanulhatunk. ők ezt a földalatti küzdelmet ezer éven keresztül végig csinálták, si­keresen! Had idézzem Bemard Newman, angol iró, rájuk vonatkozó tör­ténelmi összegezését: Slovenia's masters ranged from Charlemagne to Napo­leon, but the people clung tenaciously to their own cul­ture and language... The Slovenes used to share with the Scandinavians the reputation of being the best-read people in the world — the number of books read per head of the . population was four times the British figure... It was manifestly impossible for a small people to gain and hold its freedom when surrounded by acquisitive great powers, but the Slovenes determined to secure the greatest possi­ble degree of home rule, and concentrated on cultural ra­ther than political liberty. It was a miracle of survival, almost without parallel. The boundaries of Slovenia have never been based on physical features: they rest upon the moral strength of its people. Ebből azt akarom kihozni, hogy a jelenben épp a csendes politika a hatásos, nem pedig a nagydobra vert szájpolitika,amit emigráns szer­vezeteink élénken folytattak mindmostanáig. Tehát, a Sarló lehet, hogy szervezetileg szétfoszlott, de szellemi hagyatékából még ma is sokan táplálkoznak. Ez a táplálék pedig mindig megadja a lehetősé­get az újrakezdésre és a küzdelem értelmének továbbadására. A je­lenben olyan eszközökhez kell folyamodjunk, amivel szemben a hatalmi politika kevésbé sikeres: kultúránk lelki-szellemi örökségével, ami határokat áthidal, óceánokat átszárnyal és világszerte tudatosan összetart, hogy együttes erővel építhessünk egy jobb, egy szebb, egy emberibb magyar jövőt. Szeretettel, Andris Válasz Madarász Génának az Egy ember véleménye c. Írására. ön Nixon él nőkről alaposan lehúzta a lepelt, aki az elnöki esküjét semmibe véve hazudott, és visszaélt a 200 milliós nép bizalmával. A tanácsadóit hamis vallomásra birta, és o szemrebbenés nélkül fogadta el kinevezett utódjától az amnesztiát. Amikor a hős, törött lábú Damjanich tábornokot 1848-ban a bitófa alá vezet­ték, azt mondta: a csatában mindig az első voltam, most az utolsó vagyok. Ekkor megérkezett az osztrák császár kegyelem levele, amit felolvastak előtte. Erre büszke, érces 'hangon azt felelte, hogy nem kell a császár kegyelme! Megalázta a császárt és kötélen halt meg. Micsoda gerinc, micsoda ragyogás! Egy 56-os tanult nőa napokban mondta nekünk, hogy Nixon Amerika iegbölcsebb elnöke volt. A Kennedy által Vietnamban kirobbantott háborút megszüntette, s ha 5 lenne még ma is az elnök, akkor Dél-Vietnam nem állna igy, sem Kambodzsa. Azt is mondta, hogy a nép vissza fogja hozni Nixont, mellesleg Európában is azért rossz minden, mert Nixon levette róluk a kezét. Ezután már én is hallatom a szavam! Ezek a csúfosan végződő háborúk, Johnson és Nixon müvei. Aláírták a 23 pontot, de ezeket nem tartják be. Hitler 35

Next

/
Thumbnails
Contents