Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 4. szám

Namármost, ha elfogadjuk, hogy szükségünk van minél több diákot erre a magasabb fejlődési lépcsőre biztatni, felkisérni, és hogy az egyetemi nivó talán a leghatásosabb, akkor nézzük meg, hogy hol lehet ilyet igénybevenni: 1. Ha városunkban van egyetem amely magyar oktatást nyújt, akkor elsősorban azt az egyetemet kell támogatnunk . Ne veszítsünk el egy olyan értékes eredményt, a magyar nyelvtanitást egy egyetemen, ami már kezünkben van, és egy ilyen program csak akkor maradhat életben, ha állandóan igénybe veszi néhány diák, /például, a clevelandiaknak ott van a Cleveland State-en a magyar oktatás./ 2. Ha helyi egyetemen nincs magyar nyelv vagy magyar témájú oktatás, akkor, ha lehetséges, a diák keressen egy olyan egyetemet, ahol más tanulmányai mellett a magyar nyelvvel is foglalkozhat, /például, Indiána University, Cleveland State University, Columbia és Portland State University./

A megemlitett két lehetőség volna ideális: egy vagy két éven keresztül hetenként többszöri foglalkozás anyanyelvűkkel. Annak a részére viszont, akinek nincs lehetősége az iskolaév alatt olyan egyetemen tanulni, ahol magyar oktatás is van, egy harmadik lehetőség is számításba jöhet. 3. Nyári tanfolyamon részt vehet, ahol süritett programot hallgathat, melyben naponként több órát foglalkozhat magyar nyelvtannal és több más magyar témával.

A fent emlitett három lehetőségből, azt hiszem, hogy a legtöbb fiatal a harmadik lehetőséget vehetné legjobban igénybe. Ez azért van, mert már rég elhatározta, hogy milyen pályát választ, és melyik egyetemen lehet azt véleménye szerint legkedvezőbben megtanulni. Tehát már előre kiválaszt egy egyetemet a specialitása miatt. /És mivel nagyon kevés egyetemen tanitanak magyar nyelvet és foglalkoznak magyar témájú tárgyakkal, ezért több mint 90% a valószinüsége, hogy nem magyar szakos egyetemet választott magának./ Tehát ha magyarságával is akar foglalkozni egyetemi szinten, azt csakis nyáron tudja megtenni, egy süritett program keretén belül. A következőben megjegyzéseim egy ilyen nyári programon való részvétel lehetőségeivel foglalkoznak.

Ha a diák el is határozta, hogy a nyári hónapokat magyarsága fejlesztésével akarja tölteni, az nem jelenti azt, hogy ez lehetséges lesz, több akadály állhat elébe: 1. távolság — majdnem minden diák számára egy ilyen programon való részvétel komolyabb utazást jelentene. És ez anyagi problémákat idézhet elő. Ez a második problémához vezet: a pénz-problémához; 2. anyagiak — ahhoz, hogy részt vehessen egy nyári programon, a diáknak több kiadása van: útiköltség, tandij, koszt és ellátás. /kb. $1000./ E költség fedezése azt hiszem, már nem csak egyéni probléma: ha a diák érdeklődik és tényleg tovább akar ja képezni önmagát magyarságában, ez minden magyar érdeke- és minden magyar kötelessége, hogy valamiféleképpen anyagilag segitse megteremteni annak a fiatalnak a lehetőséget, hogy 9 héten keresztül komoly kereten belül fejleszthesse önmagát.

Mit érhetünk el az anyagiakkal? Itt Limában, 60,000 ember jótékony célra összegyűjtött $800.000-t október hónap folyamán. Miért ne tudna minden magyar lakta városban élő magyarság hasonlóképpen összegyűjteni egy nagyobb összeget diák ösztöndijra??!I Annyi magyar egyesület és magyar egyház van, amelyik állandóan prédikálja, hogy "magyar" intézmény, de mivel bizonyltja, hogy tényleg magyar és hogy magyar ügyeket szolgál? Van egy angol közmondás, ami itt nagyon felhasználható — "Tedd a pénzedet oda, ahol a szád van."

Tehát elsősorban vegyük mindannyian a fáradságot és látogassunk el egy egyházhoz vagy egyesülethez, kérjük meg, hogy kötelességeiket és magyarságuk támogatását fejezzék ki azzal, hogy hozzájárulnak

23