Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 4. szám

Ludányi András /Ada, Ohio/:

GYÉMÁNT JUBILEUM ÉS NÉMÚLÓ HARANGSZÖ

Az Egyesült Államokban kevés magyar intézményünk van, amely eléri a gyémánt jubileumát. Egyik ilyen kivételes intézményünk a "Calvin Synod Herald," vagyis magyarul a "Reformátusok Lapja." A lap 1975 március-áprilisi számában olvashattuk Vitéz Ferenc tollából — úgy angolul mint magyarul — hogy milyen küzdelmekkel és megpróbáltatásokkal télt el az elmúlt 75 év.

Vitéz Ferenc megemlékezése számomra hátborzongató olvasmány volt. Nem hiszem hogy ennek szánta! Beszámolóját némi büszkeséggel zárjaf azzal a reményteljes megfigyeléssel, hogy a Magyar Református Egyház kerület támogatása a jövőben is éltetni fogja "e mindenkor diadalról zengő" harsonáját. Nem tudom,önámitásnak vagy szarkazmusnak vegyem-e ezt a konklúziót. Valahogyan nem fér össze a cikkben felmutatott, lassú,de biztos sorvadással.

Röviden vázolva, Vitéz Ferenc cikkéből én a következő adatokat tartom mérvadónak. A lap első száma 1900 augusztus 15-én látott napvilágot Clevelandban, "Amerikai Magyar Reformátusok Lapja" cimmel. Kuthy Zoltán, Csutorás Elek és Konyha Pál voltak alapitó munkatársai. Azóta Kallassay Sándor, Harsányi István, Harsányi Sándor, Tóth Mihály, Hankó Gyula, Vasváry Ödön,Horváth Sámuel, Takaró Géza, Melegh Gyula, Bernáth Árpád,Böszörményi István, Tóth Sándor,Harangi László, Szabó István és Vitéz Ferenc voltak a lap szerkesztői. Ez a gárda sok munkával, áldozattal és anyagi gonddal küzdve tartotta a lapot életben.

Ennek ellenére, a lap életképessége, az adatok tükrében állandó gyengülést és az angolszászosodás kórságának tüneteit árulja el. Kezdetben /1900-tól 1934-ig/ heti lap volt. 1935-től 1958-ig még havonta kétszer jelent meg. 1959 és 1973 között havonta, illetve évi tiz számmal. 1974-ben 8 szám jelent meg és 1975-re már csak 6 szám van kilátásban.. Ezzel a folyamattal párhuzamosan a lap magyar jellege is hanyatlóban van. Mig 1900-tól 1963-ig teljesen magyarul jelent meg, már 1963-tól 1968-ig angol cikkeket is hozott. 1968-tól kezdve már felerészben magyarul, felerészben angolul jelenik meg. És 1971-től kezdve, az angol része a lapnak kerül előre, a magyar része pedig hátúira. Ezt az angolszászosodást a lap elnevezése is jelzi. Megindulása idején "Amerikai Magyar Reformátusok Lapja" volt. Később kimaradt belőle a "magyar" és lett csak "Reformátusok Lapja." 1972 óta már kétnyelvű cime van a lapnak, "Calvin Synod Herald—Reformátusok Lapja." Az utóbbi esetben már kisbetűkkel sincs megjelölve a cim alatt, hogy Magyar vagy "Hungarian" lapról van szó.

A lap elkorcsosodásának adatai arra is rámutatnak, hogy a hanyatlás főleg az elmúlt negyed században ment végbe. Mivel lehet ezt megmagyarázni? Kívülállónak nehéz magyarázatot adni, mert nincs meg az egész kép. Például, jó volna tudni, hogy a lapnak mekkora volt az olvasó tábora 1900, 1910, 1920, 1930, 1940, 1950, 1960, 1970 és 1975-ben. Szintén jó volna tudni, hogy a lap milyen közönséget szolgált, és hogy tartalmilag milyen szellemi táplálékot nyújtott közönségének.

Az utóbbi adatok hiányában, csak az eredmények alapján tudunk e hanyatlási folyamathoz magyarázatot fűzni. Talán éppen a jubilá-