Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 3. szám
miL-ii-jLHát eljött ez is, ez az április. Egy emberöltő eltelt már azóta — Ki hitte volna? Otthon szól a nóta, vastaps zuhog, rekednek szónokok, szózattal töitnek űrt és csarnokot, hangszóró harsog, képernyő remeg, zászló lobog, vonulnak ezredek, kék munkásőr vörösőrségen áll, piroslik utca, játszótér, a gyár, emlékezéssel telve a lapok, meginterjúvolnak kicsit, nagyot, Mi történt vélük akkor, aznap épp, amelyen végre Mszabad lett a nép"? És emlékeznek. És emlékezünk. Magunkba szállva visszapörgetünk hetet, havat, nyarat, tavaszt, telet, átélünk újra lassú éveket, fél életet, mig végül ott vagyunk . • .. Elborzadunk — s leszáll reánk a régi rémület, átélünk újra lassú éveket, telet, tavaszt, nyarat, havat, hetet, magunkba szállva visszapörgetünk. Emlékeztetnek, hát emlékezünk* amelyen végre "szabad lett a nép," mi történt vélünk akkor, aznap épp. Meginterjúvolnak kicsit, nagyot, emlékezéssel telve a lapok, piroslik utca, játszótér, a gyár, kék munkásőr vörösőrségen áll, zászló lobog, vonulnak ezredek, hangszóró harsog, képernyő remeg, szózattal töitnek űrt és csarnokot, vastaps zuhog, rekednek szónokok — Ki hitte volna? Otthon szól a nóta* egy emberöltő eltelt már azóta, hogy eljött az is, az az április.-éji 26
