Itt-Ott, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 2. szám

hogy ez a segédeszköz tartalmában és formájában változatos legyen és alkalmat adjon arras hogy a gyerekekkel foglalkozó pedagógus — az adott feltételeknek^és igényeknek megfelelően -- válogasson a gyakorlatokból, illetőleg további ismeretekkel vagy feladatokkal is kiegészíthesse a munkafüzet anyagát."

A Magyar szavak világa c. ^ tankönyvet kiválóan^ egyensúlyozó didaktikai érzék, modern, hatásos, szeretetteljesés emberszámba vevő pedagógia jellemzi. Zseniális ötletek és alkotásra, önkifejezésre aktivizálás, játék és munka, próza, vers, népdalok és népi játékok, nyelvtan, helyesírás, számtan, földrajz, történelem és irodalom váltogat ják egymást: tükrözve az oly szükséges "mikrokoz - mosz" koncepciót, vagyis azt, hogy a külföldi magyar gyermekek tankönyveinek nem csak tankönyveknek, hanem tkp. "kultúra-könyveknek" kell lenniük, mert amennyire lehet, pótolniuk kell a magyar életközösség gazdag teljességét.

A Magyar szavak világa gazdag és kedves rajz-anyagát Gábor Éva készítette.

A Hogy mondjuk helyesen c. könyv szerkesztője és egyik Írója, Ginter^Karoly a következőket mondja róla» "A nyelvkönyvet olyan 16-20 éves tanulóknak szántuk, akik a családi körből ismerik a magyar nyelv^alapelemeit, de szükségük van beszédük javítására, pontosabbá tételére, szókincsük gyarapítására, meg kell nekik mutatni a helyes magyar beszéd példáit. Anyagot kívánunk adni az oktatáshoz és az otthoni gyakorláshoz egyaránt. Szerkezetét tekintve a könyv harminc leckéből áll. Ennek a számnak a megállapításánál a hétvégi iskolák egy tanévére gondoltunk. A résztvevők kezdeti nyelvi szintjétől függ az, hogy elvégzik-e egy tanév alatt, vagy hosszabb időt kell a feldolgozásra szánni. A nyelvtani szakaszok példamondatok segítségével mutatják meg a helyes nyelvhasználatot. A példamondatokból és táblázatokból álló nyelvtani összeállításból adódik, hogy tételes szabály alig van a nyelvkönyvben; nem akartuk terhelni azokat, akik nem a nyelvész szemével tanulmányozzák a magyar nyelvet, hanem valamilyen más októl indítva a beszélt vagy Írott nyelvet kívánják még alaposabban megismerni; akik nem a nyelvi rendszert, hanem az élő nyelvet akarják tudni." A leckék tartalmi témák szempontjából az otthonból indulnak ki,^ majd vásárlás, tévé, autóvizsga, barátok és kulturális műsorok után magyarországi látogatás következik, ahol a témák egyebek közt: Budapest, séta a Várban, "A Pál utcai fiuk,"

Eger, az "Egri csillagok," Szeged, Tihany, "Ludas Matyi," Petőfi, "Háry János," "A kőszívű ember fiai" és magyar népdalok.

Ginter Károly is kipróbálta a Hogy modnjuk helyesen c. könyvét külföldi magyar gyermekekkel, mégpedig az anyanyelvi konferencia sárospataki egyhónapos üdülő tanfolyamán. így ir erről: "Az idén a kollégium kJ tizenkét-huszéves fiatalt fogadott, akik részben az amerikai földrészről, részben Nyugat-Európából érkeztek hazánkba. Három nyelvóra, egy ^magyarság-ismereti előadás és félórai népda'ltanitás töltötte ki délelőttjeiket. A nyelvórákon kipróbálták az uj magyar nyelvkönyvek közül a Magyar szavak világát és a Hogy mondjuk helyesent. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy mindkettő hasznos tanítási segédeszköznek bizonyult, méghozzá nemcsak abban a korosztályban, amelynek szánták őket a szerzők, hanem fiatalabbak illetve idősebbek között is! a haladók tanulmányaik közben szívesen oldották meg^a Magyar szavak világa feladatait, és a kisebbek jó hasznát vették a Hogy mondjuk helyesen egy-egy olvasmányának. (A kecskekörmök regéjét még a^Balaton partján üdülő legkisebbek is a 'nagyoknak' irt könyv alapján ismerték meg.)"

A Hogy mondjuk helyesen c. könyvet a kották és ábrák mellett