Itt-Ott, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 4. szám
okozott az országnak. A kivándorlás csak annyiban volt korlátozva, hogya férfiak katonakötelezettségüknek eleget kellett, hogy tegyenek a kivándorlás előtt, viszont háborús készültség alkalmával a hadsereg^tényleges és tartalékos tagjai nem hagyhattak el az ország területét. Mégis az 1913-as balkáni moz^ósitas és az 191^-es hadbavonulás idején igensok magyar állampolgárnak sikerült átjutnia a zárlaton s ezek közül sokan éppen Youngstown, Ohióban, a fentemlitett román nagygyűlés székhelyén telepedtek le. A Transylvania szerzője megjegyzi, hogy nem a trianoni szerződés miatt hullott szét a magyar birodalom. A románok is a nép akaratából lettek az ország gazdái, mert semmi sem állhatott ellent ennek a "rettentő erőnek." (127. old.) Dehát népszavazás, jól tudjuk, nem volt sem Erdélyben, sem más elszakított területen, tehát nem a lakosság akarata és óhaja döntötte el a hovatartozandóság kérdését Erdélyben sem, hanem a központi hatalmak elleni háborúba ^ való belépésért előre megigért jutalmul lett Románia Erdély "gazdája"} minden más mese -- pictus masculus. De milyen más volt itt Amerikában a harcias román szellemmel szemben a youngstowni nagygyűlés idejében Wilson előtt megjelent magyar delegáció békés belenyugvása a Magyarország katasztrofális feldarabolását jelentő, "eszményi célú" törekvésekbe: . . . mi amerikai magyarok, akik a háború kezdete óta együtt sirtunk és imádkoztunk a szörnyű sebekből vérző nemzetünkkel: e magasabb emberi eszmények előtt szükségképpen meghajolva, magunk is kénytelenek^voltunk azt kivanni, hogy ha^az emberiségneke jobb jövendője nem következhetik be másként, mint a mi zászlónk elhanyatlásával, akkor inkább bukjék el a zászló, csakhogy azok az eszmények diad?ilt arathassanak, ^melyektől az egész emberiség joggal várta jobb jövendőjének hajnalhasadását. (Tóth Sándor, A csonka törzs Jövője, 62. old.) _Ez az itt alkalmilag szembeállított kétféle, sajátságosán különböző magatartás mindig jellemző volt a két népre: az ideális fennköltség a magyarra, a számitó realizmus a román nép^gondolkozásmódjára vall. Ezért ad hatásosabb történelmi leckét a világnak Dracula rémlegendája Transylvániáról, mint Csaba királyfi mondája a székelyek hun származásáról. Ne csináljunk irredentát! -- Nem is akarunk. De csodálkozással állapítjuk meg, hogy Románia, amely Erdély megszerzésével elérte régi nemzeti célját s "megvalósította ősapáink almát" (Getting to Know Romania. 7. old.), még a mai napig is jibban látja a kényszerjoggal átruházott magyar országrész megtartásának lehetőségét, hogy a magyar királyság és fejedelemség együttes ezeréves uralmát elsikkasztva Erdély történetéből, vádat kovácsol az ország jogos birtokosa, a ^honfoglaló magyarság ellen s azt palam et oublice Dácia (!) területének jogtalan bitorlójaként tünteti fel. Románia^adjon^hálát a nagyhatalmaknak, hogy a trianoni békediktatumma.L Erdélyt visszacsatolták Romániához (ahogy a nóta is szól) s mutassa meg a nemzeti kisebbségek kezelésében erkölcsi felsőbbrendűséget az elnyomó magyar politikával szemben s reméljük, hogy a területén élő magyar és^szász népek tiz évszázad múlva is éppen olyan jól es szabadon beszélik anyanyelvűket, mint a tiz évszázadig elnyomott román nép.
