Itt-Ott, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 3. szám
Id. Éltető Lajos (Alliance, Ohio)s KANNIBÁL ANTE PORTAS! Armstrongcsizmáján'még frissen csillámlika Hold pora a • muzeum vitrinjébans még emlékezetünk élénken visszhangozza a Genezis igéit, amit az asztronauták a bibliai teremtés-történetből meghatottan idéztek a Holdra-szállásuk első perceiben; még bennünk bizsereg a hihetetlennek tartott "mennybemenés" sikerének szivdobogtató izgalma, de mé^is, mégis már néhány lapot vissza kell forgatnunk a nagy emberi élmények történetkönyvében, mert a Holdra-szállás szenzációja már a múlté; nem kisérlet az már többé, hanem konkrét technikai művelet, utja-módja ismeretes s az ismert dolog nem csoda többé. Most már uj csodákra várunks a Vénusz, a Mars, a Jupiter s a többi bolygó felderítésére és meghódítására. Hogy mi a hasznuk ezeknek a bolygóközi kirándulásoknak--ezzel a kérdéssel ne botránkoztassuk meg a tudomány embereit. Elég, hogy tudjuk, máris megállapították a Hold felszínén összekapart kavicsok elemzése alapján, hogy ez a szerény kis égitest négy és fél milliárd évvel ezelőtt született s hogy nem a Föld volt a mamája -- mint ahogy a régiek hitték —, hanem egy kis hibrid önteremtmény, aki mindenféle kozmikus porból, meteorhulladékokból tákolta össze önmagát. És mi mindent tudunk majd meg a többi plánétáról, ami ma még nagy titokS Csak, sajnos, éppen intelligens élettel való találkozást nem remélhetünk, ami lehangoló. De a Vénusz- vagy Jupiter-kavicsoknak nagy árfolyamuk lesz itt a Földön, az bizonyos. De azt már joggal kérdezhetjük s kérdezzük is, hogyan lehetséges, hogy a tudományos-technikai világ emberei, akik a milliméter és milligram billiomod részével mérnek és operálnak lefelé, s a fényévek milliárdjaival felfelé, s az anyagi világ emberi ésszel felfoghatatlan dimenzióiban keresnek összefüggést és harmóniát --, hogyan lehetséges, hogy az emberi intelligencia legmagasabb fokát képviselő tudósok, ennyi földi baj láttán, nem képesek, tehetségük és tudásuk latbavetésével, csak úgy hobbiként, egy kiegyensúlyozott erkölcsi- és anyagi világrendet létrehozni az emberiség javára és biztonsága érdekében. Az emberi szabadságjogok kiterjesztésével az individualisztikus túlzásaiban szétesett társadalom összeforrasztására nincsen többé remény? -- Az emberi önkormányzat elve csődöt mondott? A letargiában tespedő, kollektive impotens társadalom életét az anarchisták terroruralmának veszélye fenyegeti. Csoportok és egyének, költött eszményi célból, de valójában a humanizmus fehér leplével álcázott önérdekből, emberrablással erőszakolnak ki milliókra menő váltságdij-tőkét, terjeszkedő terroruralmuk költségeinek fedezésére; tüntetéseket, sztrájkokat szitának, robbantanak, gyújtogatnak, veszélyeztetik a légi- és földi jármüvek utasainak életét s ha ellenállásra találnak, gyilkolnak is. Modern kannibálok. Nem a szó régi értelmében emberevők, antropofágok, hanem emberrablással szerzett emberáldozatok szabadságáért terrorral kikényszeritett, nagyösszegii váltságdíjak birtokában fényűző életet élő, rettegett hatalmukat élvező nihilisták. Az államhatalom, a hagyományos társadalmi rend és a polgári életbiztonság ellen elkövetett terrorisztikus cselekményeik iránti toleráncia észlelése egyre mélyebben aláássa a polgári biztonság védelmét szolgáló közintézmények tekintélyét s ma"már itt-ott felvetődik a kérdés, vajon a törvényes jogszolgáltatás szervei is a terror hatása alatt bénultak tétlenségre? 25
