Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám
a zsebünkbe nyúlni, egye-fene alapon, azon felül, amit amugyis, rendszeresen adunk. Ellenben ahhoz, hogy fejlődjünk, hogy megfelelő felszerelést beszerezzünk, stb., kellene még legalább $6000, Ezt havi $500 megteremtené, s az egy határozott minőségi fejlődést jelentene. Befelé ez nem olyan fontos talán, de kifelé—vannak sokan Írók, költők, stb., akik néznek bennünket,s a külsőség igen fontos. Visszalépnünk nem szabad. Inkább később, de biztosan! Mert ha egy számot nyomunk és utána visszaállunk a kőnyomásra, mindennek vége. Tehát rajtatok múlik—és rajtunk. Itt az idő, most vagy soha! Hozzá, szólások BÉRES FERENC (Budapest) hálás azért, hogy részt vehetett az ITT-OTT konferencián. Az ITT-OTTot már eddig is nagy örömmel olvasta, amikor hozzájutott egy-egy számhoz. Elmondja, hogy amerikai útja azért jött létre, mert életének mottója* elvinni a magyar dal szépségét mindenhová, ahol magyarok élnek. Ebben az egyetemes magyarság szolgálatát látja—mintahogy az ITT-OTT baráti köre is ezt a célt szolgálja. "Népünkről, nemzetünkről, sorsunkról van szó. Csak akkor van értelme munkánknak, ha nagyon merészen előre tudunk nézni. Az egyetemes magyarság szolgálata és a történelmi helyzet is parancsolóan azt kívánja tőlünk, hogy merjünk esetleg harminc esztendőben is gondolkodni. Szétszóratásunk erre a legnagyobb magyarázat és egyben a legnagyobb ok is. Gyönyörűen megfogalmazta ezt Írásaiban Illyés Gyula. Ha nem olvastátok, mint kisbibliát olvassátok a Hajszálgyökereket. Ami bennünket elsősorban összetart* anyanyelvűnk, kultúránk, magyarságunk, történelmünk ismerete." Elmondta a hozzászóló, hogy mekkora örömet jelent számára, hogy az utóbbi években lehetővé vált a Magyarországgal szomszédos államok magyarságával való kapcsolat. "Minden otthon töltött esztendőben legalább tizenötször átmegyek Csehszlovákiába, a felvidéki magyarság közé. De ugyanaz volt a Délvidéken és remélem, igy lesz Erdéllyel is. Nemrégiben beszéltem burgenlandi vezetőkkel. Hazatérve ott is meg tudunk oldani néhány dolgot. Boldog örömmel és megtiszteltetéssel fogadtuk a Magyar Book vezetőjének, Püski Sándornak is a meghívását és szerződését, hogy eljöhettünk Magyar Amerika területére. Nagyon jól tudtuk, hogy nem könnyű a feladatunk, rengeteg emberi indulattal kell szembenéznünk. De egyben tudtuk azt is, hogy az aggódó, szerető szemek tekintete mikor pihen rajtunk. Ezért volt sikeres az utunk." Elmondta a hozzászóló, hogy kinttartózkodását egy évre meghoszszabbitotta a Horizon Unlimited szerződésével. A cél az, hogy Mne csak a 'jaj, cica eszem azt a csöpp kis szád' és néhány blőd pesti vicc legyen az előadások műsorán, hanem olyan, ami emlékeztet valami másra is. Arra, hogy anyanyelvűnkkel újra fogalmazhatjuk önmagunkat és erre a népköltészet, klasszikus kultúránk a legalkalmasabb ." Beszélt ezután Béres a cserkészet vezetőivel való intenzív kapcsolatairól és elmondta, hogy milyen mély benyomást tett rá a magyar vallás itt hallott megfogalmazása. Benne egy korszerű istenfogalom keresését látja,^melyet még az ateisták, a materialisták sem kerülhetnek el. Feltő aggódását fejezte ki, hogy a magyar vallás eszméje nem fog szektás zsákutcába torkollni, hanem megmarad azon a síkon, ahogy az előadók a szemináriumon megfogalmazták* magyarságmunkánkat 87
