Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám
A siker magyarázata nem egyszerű—ezt maguk a mormonok is bevallják. Részben vallásuknak, hitük erejének tulajdonitható. De, amint egyik főpapjuk mondja, nem utolsósorban annak is, hogy 5k lehetőleg mindenkit bevonnak az egyházi munkába. A tizenkétéves mormon gyereknek már pontosan meghatározott, felelősségteljes rangja és munkaköre van az egyház keretén belül. így minden 2.8 egyháztagra esik egy "önkéntes" diakon, presbiter, pap vagy tanító, missziós vagy püspök. Mindenki kap alkalmat a tanulásra, a munkára, az egyéni fejlődésre—és a mormonizmus robbanásszerűen terjed a világban, e hatalmas energiaforrásból táplálva. A mi helyzetünk persze nem azonos a mormonokéval, de azért tanulhatunk tőlük is, mint mindenkitől, akinek a társadalmi, szervezeti munkában nagyobb tapasztalata, sikere van, mint nekünk. A magyar önkéntesek helyi és globális bevonását munkánkba nem tartom megoldhatatlan kérdésnek. De ehhez is kell az az átfogó keret, a központ, mely összeköt, infromál és koordinál. Az emigraciós szervezetektől eltérően mi a dedikált egyénekre kell, hogy épitsünk, nem pedig csoportokra és azok hangzatos-rangú vezetőire. Nekünk az önkéntesek, a munkások kellenek, őket kell megnyernünk és összekapcsolnunk. Jelenlegi laza szervezeti formánkat ismeritek* középen áll az un. összekötő tanács, mely a munkának nagyrészét végezi g mely azért felelős. A tanács tagjai egytől-egyig önkéntesek. En részemről azt javasolnám, hogy idővel magát a tanácsot bővitsük ki, alakítsuk át a fent vázolt, átfogó jellegű, magyar vallásos közösség magvává. Szabjunk meg bizonyos magas előfeltételeket a részvételre, előfeltételeket, melyek úgy az anyagi mint a munkabeli hozzájárulást biztosítják. Legyen ez a kibővített tanács, az önkéntesek kollégiuma az a missziós hadsereg, mely a szétszórtsági magyar munka terhét magára vállalja. A tanács kormányozza önmagát. Ugyanakkor azonban bővitsük ki a tanács munkáján és a lapon keresztül egész Magyar Baráti Közösségünket, migaz minden magyart magában ölel, azokat Is. akik magvarul már nem tudnak—és adjuk meg ennek a Baráti Közösségnek a demokratikus Önkormányzás lehetőségét—postán eszközölt választásokkal, a lap segítségével. A részletek persze még kidolgozásra várnak—és kérlek benneteket, foglalkozzatok e gondolatokkal most és a jövőben is. Javaslatokra, ötletekre, és főleg vállalkozókra mindig szükségünk lesz. Amiről eddig beszéltem, nem álora^ noha még annak tűnik. Higzem, tudom, hogy megvalósítható. De előbb vissza kell térnünk ahhoz a szomorú realitáshoz, hogy kb. 800-an nem vagyunk képesek fenntartani egy havi, sokszorosított kiadványt, melyet ráadásul nagyjából önkéntesen adományozott, ingyen munkával állítunk elő. Törjük pillanatnyilag ezen a fejünket mindnyájan, hogy a mai kis problémáink megoldást nyerhessenek. Kérjük hát tanácstokat, kérjük segítségeteket. Kérjük azokat, akik rendszeres, havi hozzájárulásra hajlandók komoly Ígéretet tenni, jelentkezzenek. Akik úgy vélik, képesek arra, hogy a Baráti Közösség céljaira társadalmi rendezvényt szervezzenek, beszéljék ezt meg velünk, itt és most. Akiket érdekel a hitelegylet gondolata, beszéljék meg pénzügyi szakembereinkkel, Ludányi Pannival és Sassékkal. Kérjük azokat, akiknek van hirdetnivalójuk mellékletek alakjában, érdeklődésűket jelezzék nekünk. Végülis kérünk mindenkit, tegyen jól-átgondolt, ésszerű javaslatot arra, hogy milyen módon javíthatnánk anyagi állapotunkon. 72
