Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 1. szám

ÉRDY MIKLÓS (New York): "Néhány igazán baráti gondolatot szeretnék hozzáfűzni Andreánszky Károlynak egyik elgondolásához. Mégpedig ahhoz, mely a nagyhatalmak erő-hegyei közti völgyben levő gyenge államok egymáshoz való viszonyát és azt a javaslatot illeti, amelynek értelmében mi legyünk na gy on kedvesek velük, és újra és újra és újra legyünk jók addig, ameddig ellenlábasaink is átveszik ezt a magatartást.

Nekem az a véleményem,1 hogy egészen tegnapig ebben a világban a dzsungel törvénye uralkodott, már sokezer év óta. És én azt hiszem, hogy ez a közeljövőben nem fog megváltozni.

Az előadó azt is mondta, hogy a magyarok a legsovinisztább nép. Én igazán könnyen el tudok sorolni több olyat, amely nálunk jóval sovinisztább. Pl. legújabban az amerikai feketék, vagy gondoljunk a franciákra; legújabb ismereteim szerint a kinaiak is azok, ahogy jönnek az újabb információk, vagy a közel-keleti népek, s nem utolsó sorban a románok.

Tehát—hangsúlyozom—bár úgy gondolom, hogy a mellettünk levő országokkal kell keresni a kooperációt, tudjuk, ezek voltak azok, melyek-népszerü hasonlattal élve—a múltban vaskesztyüvel nyúltak felénk, s most úgy vélni, hogy nekünk erre illatos csokorral kell válaszolni, s hogy ettől majd ők is illatos csokrot vesznek a kezükbe, szerintem túl idealista hozzáállás és nem reális kiértékelése a helyzetnek. . ..

ÉLTETŐ J. LAJOS kérdezi Fischer Viktortól, mit tesznek a cserkészek azoknak a magyar gyerekeknek érdekében, akik nem élnek magyar településben? Az amerikai Boy Scoutoknál vannak un. "lone scoutok," van-e hasonló lehetőség a magyar cserkészeten belül? — Másik kérdését Hamza Andráshoz intézi: mit gondol, addig, amig a magyar egyházak teologice ugyanazt az igét hirdetik, mint az emerikai protestáns egyházak, nem szünik-e mega létjogosultsága a magyar egyházaknak abban a pillanatban, amikor a magyar nyelv igénye megszűnik?

FISCHER VICTOR megmagyarázza, hogy olyan magyar gyerekek, akik a magyarlakta területektől távol élnek, bekapcsolódhatnak a cserkészmunkába mint un. szórványcserkészek. Részt vehetnek pl. nyári cserkésztáborozásokon vagy a már éve működő magyar iskolatáborokon. Szerinte ilyen esetekben a szülők kötelessége, hogy a cserkészettel való kapcsolatot megkeressék és fenntartsák.

HAMZA ANDRÁS Éltető J. Lajos és Cseh Tibor kérdéseire röviden vázolja az amerikai magyar református egyházak helyzetét. "Fejétől büdösödik a hal—mi a nyavalyát csináljunk?" Sajnálatos, hogy a lói nyilvántartott amerikai magyar református lelkész közül (de ez áll a katolikusokra és az evangélikusokra is) mindössze 12 jutott el Adyig, kb. 5 József Attiláig és egyről sem tud, saját magán kivül, aki a fiatal magyar költőket ismerné. A költészetet azért emeli ki, mert a költők szerepe a magyar nemzet életében sokkal nagyobb volt, mint bármely más kultúrában; aki a magyar költészetet nem ismeri, nem ismerheti és értheti a magyar lélek fejlődését sem. Elismeri, hogy ilyen körülmények között nem is igen lehet elvárni, hogy az értelmiség bekapcsolódjék az egyházak életébe. Pillanatnyilag az amerikai magyar protestáns^ egyházak az emerikai egyházakkal ellentétben századfordulói teológiát hirdetnek. Ennek ellenére a magyar katolikus avagy protestáns^egyházaknak igenis vannak olyan sajátos, altalános teológiai értékei, melyeket at lehetne adni az amerikaiak-44