Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 5. szám
VONATON Megy a vonat sebes energiafogat tájak suhannak légvárak zuhannak ülök párnás helyemen emlékeim hemperegnek lustán mellemen Szemben velem egy édes cserfes kis lány kölyök állandóan játszik nem nyughat mászik s rám rötyög Voltam valaha én is ilyen gyermek rakoncátlan vidám gondtalan de most csak évképeimet idézem hontalan Mily bájos aranyos igaz kincs egy kisded mindig szerettem volna enyémnek ilyet vagy hasonlót fiút vagy lányt mindegy csak saját és énnevelésü legyen Mindez meddő elképzelés hiú ábránd mely a többiekkel megyen letűnt gyermekkor koravénen sápadt ifjú felnőttkor az órabérem Nézem a picit mint játszik kicsit mamájával gügyög dünnyög hozzábujik simul puszil mily jó is még neki a folytatást nem ismeri édesanyja fogja óvja nézi védi szerelmesen én csak lesem lesem lelkesen és letűnt múltam előveszem Közben megy a vonat vad erőfogat vágyak suhannak álmok zuhannak szöget ütök fejemen emlékeim pergetem Mózsi Ferenc Louvain 23
