Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 1. szám

rintük a zsidóság bűneiért lett szétszórva a világ minden tájára. Ezt az álláspontot a reform zsidók nem fogadták el. Ők úgy értelmezték, hogy a szétszóródás Jahveh terve volt, a zsidó világküldetés megvalósitásában. Az utóbbi értelmezést ma már az amerikai zsidóság zöme elfogadta.

A "küldetés" gondolata céltudatosságot és külön szerepet—sajátos szerepet—biztosit a zsidóságnak. Még a legkevésbé öntudatos, német származású reform zsidókat is ez tartotta meg nyolcvan évig. A sajátosnak vélt szerepük miatt még ók is komolyan vették a parancsot, hogy "ne keveredj!" Ennek a parancsnak a betartása biztosítja— egy egészséges természetes szaporulattal együtt—, hogy az amerikai zsidóságnem szenved utánpótlás-hiánytól. Náluk sokkal ritkább eset a Darancs megszegése mint más népeknél. Miga magyarság amerikai népessége állandóan hullámzik bevándorlási lehetőségek szerint, addig a zsidóság lakossága állandóan felfelé ivei. Statisztikailag ez a különbség a következő táblázatból is látható:

Az Egyesült Államok egyes népcsoportjai lélekszámának fejlődése^

Talán a legfontosabb a zsidóság fejlódóképességében, hogy vallásuk nem főleg hittételekre és dogmákra van alapozva, hanem egy életformára. A zsidóság életét nem lehet vallási és nemzeti vonatkozásokra felbontani. Annyira összeszövődik a vallási-kulturéleta népikulturélettel, hogy kettéválasztásuk csakis torz, "faji" nacionalizmushoz vezethet. Népi-vallási szerves egységüket az intézményeik szoros vallási-népi-társadalmi-kulturális szerepe is alátámasztja. A zsinagóga vagy "temple" (az ortodox hitközségek kivételével) nem főleg rituális célokat szolgál,hanem nagyrészt társadalmi és kulturális központ, ami egyben hétvégi vagy napközi iskolát is biztosit a hitközség gyermekei számára. Ezt az intézményi életet nemcsak vallásos zsidók tartják fenn és veszik igénybe, hanem az össz-zsidóság.

Az intézmények közösségvédó szerepét szintén alátámasztja a zsidó családok és különösen a zsidó anyák szerepe. Az utóbbiak szívósságot adnak ^a^ népi önismeretnek és öntudatnak, mert már a zsidó gyermeket előkészítik az intézményekbe való, természetes bekapcsolódásra. Ezt teszik azzal, hogy elültetnek a gyermekek lelkében egy tanulási-művelődési vágyat, egy jó adag önbizalmat és egy általános közösségi szolidaritást. Ebből kifolyólag elültetodik az a tudat, hogy "the Jew must be special ... he has to be better."H

A fentiekből láthatjuk, hogy az^amerikai zsidóság fejlődőképessége egy érdekes--majdnem ellentmondásos--dualizmusra van alapozva. Egyik oldalon ott áll az a rugalmasság, ami lehetővé teszi, hogy lépést tartson a kor szellemével. A másikon pedig ott áll a zsidóság önvédelmi adottsága népi sajátosságai érdekében. Az előbbi nyiltságot, részvételt és "nemzetköziséget" kiván meg, migaz utóbbi egy bizonyos elzártságot és ^befelőfordulást. Ezt a látszólag ellentétes ^dualizmust a zsidóság vallásának jellegzetességeivel és megmaradási szükségleteivel tudjuk megmagyarázni. Népi vallásuk azt tanitja, hogy nem olyanok mint más népek. Azt is tanitja, hogy sajátosságuknál fogva^küidetésük van az emberiséghez. így maga az elkülönitettségük kivánja meg tőlük, hogy a világban aktiv mozgatói legyenek a történelemnek.

12