Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 3. szám
önmagunk hajszolása a létért mely szilárd materialista alapokon áll mózsi ferenc louvain, 72 vii 11 Széplaki József (Athens, Ohio)s "IF YOU HAVE A HUNGARIAN FOR A FRIEND, YOU DON’T NEED AN ENEMY" Ezt a cimet úgy gondolom, Amerikában-élve nem kell lefordítanom magyarray., világosan és tisztán érthető, hogy milyen "dicsérő"es "hízelgő" ez a megjegyzés a magyarokra. Nem egy személy mondta sertésnek szánva, hanem egy most megjelenő könyv fedőlapján fogjuk olvasni, mint szenzációt hajhászó reklámtrükköt. A könyv írója Roy Hayes. Californiában, Los Angeles közelében él, és mielőtt irói pályára lépett, hirdetési irodája volt. ^Most félrevonultan—a könyvhirdető brosúra alapján—egy uj kémtől-kenetnek szentelte életét, aminek cime The Hungarian^Game» Most májusban fog megjelenni az egyik neves amerikai kiadóvallalat, a Simon and Schuster kiadásában. A magyar vonatkozású kémtörténet ellen egyelőre semmi kifogásunk nem lehet, miután még meg sem jelent. Mindenkinek jogában van azt írni, amit akar, de a kiadóvállalat hirdetési módszere ellen jogunk van, sőt kötelességünk, szót emelni. A Simon and Schuster kiadóvállalat nem válogat a módszerekben. A hirdetési füzetben is, és a megjelenő könyv fedőlapján is feltűnő helyen kiemelve, csaléteknek, olvasható a következő mondats "If you have a Hungarian fora friend, you don't needan enemy—Folk saying." Még jó, hogy nem teszik közvetlen utána, hogy "Hunky." Az az érzésem, hogy ezt a szót sem kell egyetlen magyarnak sem megmagyaráznom. De az is lehetséges, hogy a "Hunky" szót speciálisan azért nem használták, mert arra gondoltak, hogy egyes amerikai nem^érti meg, tehát kiírták, hogy Hungarian. így tökéletes a telitalálat, népszerűségünk határozottan emelkedik. És miután Amerikában nincs nemzeti megkülönböztetés (discrimination), az előző mondat nem más, mint egy barátságos hátbaveregetés, amibe minden magyar belevörösödik, vallási és politikai megkülönböztetés nélkül. Ami betetőz mindent, az a végére odabiggyesztett kis szó, hogy "közmondás." Azt hiszem, joggal követelhetjük a Simon and Schuster vállalattól, hogy ezt a tényt dokumentálja. Vagy lehetséges, hogy egy ilyen nagytekintélyű vállalat felelőtlenül kelepel a levegőbe? Bár ezt a kitételt használta már valaki újságban vagy a tévében, ettől még nem közmondás. Ha ez a könyv megjelenik, ezzel a fedőlappal, biztosak lehetünk benne, hogy szállóige lesz belőle és sok keserűséget fog okozni mindannyiunknak. Éveken keresztül magyarázhatunk majd amerikai barátainknak, hogy mi nem vagyunk hátbaszurkáló emberek, amit^ez az úgynevezett "közmondás" bizonyítani próbál. Ez az egész eset eszembe juttatja a nemrégiben nagy port felvert "Frito Bandito" televízió reklámot, ami a mexikóiakat banditáknak állította be. A mexikóiak beperelték a vállalatot és, ha jól 13
