Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 2. szám
"pápista-kálomista", "Bach-huszár-negyvennyolcas", "negyvennyoIcas-hatvankettes", stb. stb. történelmi csoportok egymásra v icsorgatasának folytatása! Ne próbáljuk az uj helyzetben Is magunkra huzni a "Turáni Átok" elképzelt, nemzetközi öngyilkosságba sodró ruháját! Vegyük észre józan fejjel, hogy szabad földön való csoportosulásaink, s e csoportok egymással kapcsolatos ellentéte egyszerűen azonos a szabad demokráciák pártcsoportjainak helyzetével. "Ellenzék" nem jelent "ellenséget", különösen akkor nem, ha ezeket az ellenzékieskedó csoportokat /bármilyen utón járjanak is/ igenis egy közös akarat kapcsolja össze és ez: a magyar függetlenség megteremtésének, a szabad, demokratikus, többpártrendszerre épitett Magyarország megteremtésének akarata. Ha ezt a különböze csoportok nem ismerik fel, ha energiájukat egymás elleni intrikákra fecsérelik, ha akaratukat diktatórikusán a másik, az ellenzéki csoportra akarják kényszeriteni, ha csupán a saját útjukat ismerik el " egyedül üdvözítőnek", akkor ezze: önmaguk adják a fegyvert a "nevető harmadik" /ez esetben a dunai diktatúra/ "Divide et Impera" politikájához. Ezt a politikát a Kreml átvette a Habsburgoktól és ügyesen alkalmazza a Birodalomhoz tartozó nemzetiségek egymás elleni kijátszásánál. Ezt a politikát könnyűszerrel tudja alkalmazni bármely csatlósé I lám, mikor a külföldön élő nemzeti emigráció megbontásáról van szó. Mi ugyanis - mint fentebb említettem - hajlamosak vagyunk arra, hogy a becsületes " ellenzékben" is " ellenséget" lássunk, mivel szerencsétlen történelmi örökségünk az, hogy árulót gyanítsunk minden honfitársban, aki a maga - tolönk eltérő - módján akarja valóra váltani azt az almot, ami egyébbként a mi álmunk Is. Nos, mi sem kell más mint az, hogy a diktatúra ügynöke mégjobban előidézze, fokozza e nemzeti betegségünket...Mi kor vesszük ezt már észre? Mikor próbáljuk már lenyelni másodrendű kérdések miatti idegenkedéseinket, gyanakodasainkát, túlzott érzékenykedéseinket? Mikor kezdjük el kutatni egymásban azt amiben egyek vagyunk, hogy erőinket egyesíthessük a közös Cél érdekében? Mikor döbbenünk már rá arra, hogy a közös Cél azt kivánja tölünk, hogy a "pártoskodást", az egymás elleni Intrikát félre kell tennünk s arra, hogy a pillanatnyilag "üdvözítő" politikai filozófiát nem itt az emigrációban kell eldöntenünk, mert ez a szabad Magyarország első,szabad választásának feladata lesz ? Ezen az utón hívom fel Hamiltonban és környékén élő - a magyar politikai-, irodalmi- és művészettörténetet szerető, velem a kapcsolatot felvenni akaró honfitársaimat, hogy telefonszámom 545-6739, s hogy marimékor szívesen állok rendelkezésükre. "Uj ember" vagyok e környéken, Winnipeg! barátaimat, kollégáimat igen hiányolom s e hiányérzetem alighanem csak úgy talál orvoslásra, ha sikerül ittiis kialakítanom magam körül ugyanazt a lelkes magyar értelmiségi csoportot, azt a becsületes, hazafias, történelmi és irodalmi kört, melynek szerencsés voltam Winnipegen hosszú évekig a tagja lenni. Az ITT-OTT nak pedig további jó magyar munkát kívánok azzal, hogy amennyiben erre lehetőségem nyilik, úgy a jövőben cikkeimmel részt kívánnék venni munkájukban. Hamilton, Canada "Széchenyi láng lobbanássa! világított rá a nagy titokra: Kelet népe vagyunk... Nem ismerjük a jövőnket. Nincs célkitűzésűnk, nincs programmunk, nincs tájékozásunk és nincs szilárd elhelyezkedésünk. Nincsenek nyelvrokonaink s nem házasodtunk össze másokkal, hogy elvi rokonokat szerezzünk... Egyet tudunk csak: élni akarunk. Ezer év óta, évezrek óta lakunk Európa szivében, született csatatéren: ha eleddig megtartott ott a magyarok Istene, mondjuk, majd csak tovább is ei pásztorit jó selymes mezein... S mi öregek szívesen látjuk: a fiatalok készek a munkára, készek a szervezkedésre, készek a tettre." Móricz Zsigmond: Kelet Népe 1939 december 15. 17
