Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1972-02-01 / 2. szám

Kabdebó Tamás:

ULYSSES AZ ODYSSEUSOK KOZOTT AZ ÚJVILÁG FŐVÁROSÁBAN, AUGUSZTUS 13-ÁN (A "Magyar Ulyssesek" sorozatból)

I. Reggel

Az Újvilágban sok a légy—gondolta U. s a W,-i nemzeti képtárban közelebb lépett Bandinello kardinális portréjához, ho§y annak ba'ltérdéről a legyet elhessegesse. __ Persze az^ újvilági legytöbblet viszonylagos, a szúnyogok, szöcskék, pillangók megfogyatkozott számával vethető csak össze, nem a Campo^dei Fiori reggeli halpiacán található légytömeggel. Ez a pár szegény légy (képre ütni nem szabad, különben hagyjuk élni) mely átvészeli a napi DDT permetviharokat, jobbára a nagyvárosok zöldövezeteiben cselleng, ahol még a tegnapi bevándorlók, sőt a megrögzött emigránsok is légycsapóvai, idegbénító gázokat frecskendező futtatókkal vadásznak rájuk. Az újvilági civilizáció legtöbb vívmányát elutasítják, görcsösen ragaszkodnak európai mivoltukhoz, de ajtajuk-ablakuk és a külvilág között Ugyanúgy ott feszül a légyvédelmi övezet, mint a bennszülötteknek, kiknek ősei a zarándok atyákkal együtt telepedtek le Bostonban. A higiénia az asszonyok találmánya. Mit szólnának ezek (fonogatta gondolatait U., mert a légy makacsul ragaszkodott Bandinello kardinális baltérdéhez) ha még mindig a balkáni falvak mészárszékeiben kellene vásárolniok a húst? Sebastiano del Piombo kiszúrt hősünkkel* festve volt a képre a légy. Felfedezésére pontot téve U., idősebb O.-szal való találkozása előtt, a legkorábban festett kékszemü Madonnát kereste meg, majd leskiccelte Mária Magdolna szandálját (szinaranyból vala) Luca Signorelli kálvária képén. A szomszédos teremben, két bajuszos néger teremőr között e'lmerülten szopott a Jézuska. A teremőrök a látogató szőke Magdolnák elcsábításán szorgoskodtak.

U. kronométerére pillantott, majd a kitárt ajtókon túl a szökőkút közepén ágaskodó Hermes szárnyas sarujára. Kölcsön szerette volna kérni, hogy pontosan érkezzen a pirostéglás bankház előcsarnokába. Idősebb 0. ide kérette. Alig van ideje, csiccsentette a telefonba, Európába utazik másnap, aprópénzt kell váltania a piros bankban, lirát, frankot, schi'llinget, márkát és fontot taxira.

Az igazi Odysseus nem tagadja meg önmagát. Mégha az amerikai Kirké ejtette volna is rabságába, évente kéthétre akkoris kiszabadul, s szélnek ereszti azt a pár összekuporgatott dollárt ott, ahováa mágnes visszahúzza. Idősebb 0.-nak is jól megtömködték a szivét Ithakában, ifjú herceg korában. Raktak bele magnetikus ideálizmust, polarizált politikumot, sok adag tisztességet, éles észt, kevés józanságot. Idősebb 0. óhazai nyelvű könyveket nyomatott Kirké fogságában, makacs kitartással és állandó ráfizetéssel, mely nyomdatermékek úgy hatottak kisvi'lágszerte, mint az avignoni pápák körlevelei francia falvakban.

Ifjabb Ulysses ült hát a bankház léghütötte termében, elmélkedett, fontos üzleti számitások gondját tettetve homlokának redőzetével, miközben idősebbedé fürgébbvérü társa ablaktól ablakhoz illant, centjeit cserélgetendő. Az elmélkedő szeme az üvegajtón kitekintve egy járkáló plakáton akadt meg, mely a rátapadó tekintetekkel együtt idébb-odább billent, mint egy túlterhelt ,de vidám vitorlás a gyalogforgalom hullámzó tengerén. JOGOKAT A FÉRJEKNEK hirdette a főárbóc. ENGEDELMES FELESÉGEKET AKARUNK, libegett a zászló a farvitorlán. A hajótestre, vagyis a táblákat hordozó cilinderes ember lábaira is jutott az apróbb felírásokból: HA FÉRFI VAGY--KI A KONYHÁBÓL!, emelgette magát a balláb. ASSZONY—GYEREKET NEVELJ, lépkedett a jobb.

Ulysses rögtön tudta, hogy itt és most az Újvilág legokosabb

7