Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1972-12-01 / 10. szám
gondolatok Erdélyről, a Vajdaságról, és rólunk . . ." ITT-OTT, 1971« szept., 4sll)ä A lengyel Kosinski professzor több érdekes összehasonlító tanulmányt irt Közéneurópa nemzetiségeiről a második világháború óta. Tanulmányaiban rámutat arra, hogy Középeurópa nemzetiségeinek helyzete drasztikus változáson ment keresztül a második világháború alatt és után. Kosinski munkája kimutatja, piogy Xelet-Közápeurópa (Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Jugoszlávia, Albánia és Bulgária) 94 millió lakosa közül 1930-ban 24 millió élt kisebbségi sorsban (vagyis az összlakosság 26.0%). Vagyis minden negyedik ember. Ezzel ellentétben Kelet-Középeurópa 1960-as 99 millió lakosságából csak 7.1 millió élt kisebbségi sorsban (vagyis az összlakosság 7°2/ű). Ezek az adatok azt mutatják, hogy az első világháborúban született utódállamok helyzete, ahelyett, hogy gyengült volna, még szilárdabbá vált. A nemzetiségi változást legjobban Kosinski két^táblázatából láthatjuk, melyek ezt a változást részletesen bemutatják minden nagyobb kisebbségben élő néppel kapcsolatban. (Lásd az 1. és 2 sz. táblázatokat. )2 #1 Táblázats • Kelet-Középeurópai Nemzeti Kisebbségek Népessége Első világháború i után Második világháború után nemzetiség lakosság nemzetiség lakosság németek 5,878,000 magyarok 2,626,000 ukránok 5,624,000 albánok 915,000 zsidók 4,096,000 törökök, tat. árok 879,000 magyarok 2,703,000 németek 577,000 fehéroroszok 1,697,000 cigányok 328,000 törökök, tatárok 1,081,000 ukránok 295,000 oroszok 592,000 délszlávok 270,000 albánok 524,000 cigányok 485,000 bolgárok 439,000 románok 388,000 csehek, szlovákok 295,000 #2 Táblázati Nemzeti . Kisebbségek Százaléka Kelet-Középeurópában Első világháború' után Második világháború után ország ors2ág % Csehszlovákia 33.7 Bulgária 14.5 Lengyelország 32.3 Romania 14.3 Románia 28.1 Jugoszlávia • 10.8 Jugoszlávia 18.1 Csehszlovákia 6.1 Bulgária 15.9 Albánia 5.0 Magyarország 7.9 i tagyar ország 1.8 Albánia 7«5 Lengyelország 1.5 22 I
