Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1972-12-01 / 10. szám

Ha bűnbe estél és nincs erőd,meggyónni senkinek, Ha úgy érzed, hogy haldoklik benned a hit,

Amely nélkül még annyi se vagy, mint egy

elsodort falevél,

Es vedd elő és simogasd meg a tekinteteddel,

Ha temetőben bolyongsz, ha fázol, ha éhezel,

De akkor is, ha vidámság és bőség költözik

az otthonodba, - •

Viseld a tárcádban. Két selyem darab között.

A szived oldalán.

Az édesanyád képét.—

Babay József Nagyatád, Somogy

Id. Éltető Lajosi

EGY SZABADSÁGHARCOS EMLÉKIRATAI - r:

/Irta KUNÉ GYULA l9E8-E9-*es honvédtiszt. Angolból fordította BERAK PáL, 1913- Chicago, kiadja a szerző./

Eltekintve attól, hogy minden a E8-E9-es szabadságharccal kapcsolatos esemény érdekel, kétszeres érdeklődéssel nyitottam fel ezt a könyvet—amelyet egy régi-amerikás magyar könyvtárában fedeztem fel— egyrészt^azért, mert a Kossuth emigráció egyik tagja irta, másrészt pedig azért, mert nem tudtam megérteni s a könyv elolvasása után sem tudtam megállapítani, hogy miért kellett egy magyar ember angolul irt^ könyvét egy másik magyar emberrel fordittatni magyarra, hiszen Mr.Kuné nem volt magyar-analfabéta.

Igaz, elbeszéléséből kivehetőleg, annyi nyelvet tanult azután, hogy otthagyta a szarvasi gimnázium 7. osztályát s beállt önkéntesnek a Bem hadseregbe, hogy nem csoda, ha az anyanyelvi kifejező készsége meggyengült 82. éves korára, amikor emlékiratait először angolul; REMINISCENCES OF AN OCTOGENARIAN HUNGARIAN EXILE, majd magyarul a fenti cimen kiadta. (Igaz,,, hogy a forditója sem perfekt magyar; a többes szám birtokos esetet következetesen rosszul használja.)

A különböző nyelveket azért kellett elsajátítania, mert kalandos utján több országban volt kénytelen tartózkodni, hosszabb, rövidebb ideig. Szerencséjére nyelvtanulási képessége olyan rendkívüli volt, hogy három hónap alatt már jól beszélt törökül, sőt Sziria felé menetelve az utón Bem és egy beduin főnök között már arab nyelven tolmácsolt.

Amit az emlékirata a szabadságharc napjaiból feljegyez, az az általánosan ismert magyar politikai helyzet leírása és Kossuth államférfiul nagyságának, valamint Bem tábornok hadvezéri zseniálitásának magasztalása. lír. Kuné személyes élményeiről csak az 55» zászlóalj szerepével kapcsolatban ad részletes leirást, különösen kiemelve a piskii csata lefolyását, amelyben ö is, akkor még mint káplár, aktiv részt vett. Ebben a fejezetben emliti meg Janku partizán csapatának félelmetes terror akcióit, akit igy jellemez;

"Janku Ábrahám az erdélyi havasok között születet s szabadságharcunk folyamán az oláh felkelő bandák vezére volt. Bár a történetírók azt

12

I