Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1972-10-01 / 8-9. szám

akit talán személyesen sohse látott. Másszóval* minden irás az irónak a lelkivilágát tükrözi vissza. Természetes az,^hogy a kisebbségi érzésj ami mindig vagy önrombolásban (öngyilkosságban) vagy a mások megtámadásában mutatkoziks gyengeség, tudatlanság vagy tévhit szüleménye. Ha kitágítjuk ezt a megfigyelést a magyar nemzetiségi síkra, akkor azt látjuk, hogy a sok vereség és veszteség, a sok idegen rabiga egészen érthetően felhalmozta vagy kifejlesztette ezt a magyar nemzeti kisebbségi érzést, ami nemzeti forradalmakban és^egyéni, önmarcangoló vagy egymást-rágalmazó magatartásban jelentkezik még manapság is. Az is "természetes" következmény, hogy a "nemzet^legjobbjai", akik azonosítják magukat a nemzettesttel, a nép sorsával,

(és nem menekülnek attól egy boldogabb nemzet karjaiba) nem tehetnek mást, minthogy "harcolnak" a magyar igazságért vagy jobb sorsért— mindenkivel szemben.

A gyógyítás mód ia* a modern lélektan nem rábeszéléssel ("sze-^ ressük egymást, gyerekek"5), hanem ráeszméltetéssel gyógyit. Nem más ez, mint annak a bölcs mondásnak, hogy "többet ésszel, mint erővel" a tudomány szókincsével való kifejezése. Ez a lélekelemzés azután eredménnyel is jár. Nagyon fontos azért az, hogy a vezetők (orvosok) ilyen tudományos módszerrel kezeljék a magyar kérdést. Aki nem ^ezt teszi, soha eredményt e'l nem ér a. mag var sors ia vi tása tekintetében. Csak árnyékharc és falra hányt borsó lesz sziszifuszi munkájának az eredménye.

A legelső és legfontosabb eredménye ennek a módszernek az lesz, hogy a vezetők, "orvosok" nem fáradnak meg, nem törnek össze a természetszerűen őket érő "támadások" súlya alatt, hanem inkább erősödnek a többlet munka láttán. Nagy a szükség (az aratni való sok) a magyar berkekben a jó orvosokra, jó vezetőkre (jó újságokra, könyvekre), mert nagyon mélyen járó—hosszú múltra visszatekintő—a betegség.

Az ITT-OTT szabad fórumán jelentkezik mind a beteg, mind az orvos. A felszinre kell hozni és nem "eltakarni" a betegség okát (ez nem szennyes-teregetésI). Ha jó a bonckés (a szerkesztőség irányítása), akkor hamarosan meggyógyulnak a beteg levélírók. Meg kell őket szabadítani a reménytelenség állapotától, feli kell tárni előttük a lehetőségeket, meg kell mutatni nekik saját erejüket s meg kell tanítani őket a haroolás mód iára. Az orvoslás az újság témaköre. Remélem, átszerkesztő nem hunyja be szemét semmiféle kellemetlen "tünet" előtt és nem fut meg semmiféle fenyegetés elől s hogy még sajnálkozását sem hangoztatja. Egy jó orvos nem törődik azzal, hogy miként nyafog a betege operálás előtt. Nem jó orvos az, aki csak simogat vagy cukrot ad, de nem gyógyit. Az a jó, aki ellenmérget ad, vagy kivágja a fekélyt.

Egy nemzet "lelkén" jelentkező seb gyógyítására a vallás az igazi orvosság, fagyon helyes tehát a "magyar vallásról" cikkezni. "A józan emberi ész"^kitűnő cikk volt ezen a téren. Érdekes lenne a természettudósok hitével is foglalkozni egy cikksorozatban (E. Cressy Morrison könyvét* Man Does Net Stand Ainne pl. ismertetni kellene magyarul isS). A második követelménynek is eleget kell tenni* meg kell hagyni a nyílt teret a "beteg" megnyilatkozásokra is, mert. az lesz majd a fokmérője az orvosság hatásának és a további diagnózis alapja.

Santa Rosa, Calif. Kecskeméthy László

Z.En tkp. leginkább Kecskeméthy Lászlóval értek egyet—elméletileg.

37