Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1972-10-01 / 8-9. szám
—Bíondom, ott ólálkodott a kastély körül. Talán a málnásban kórincált. Aztán a kisasszony kutyája meglátta9 tudják, az a nagy9 fekete9 haragos és megkergette. 0 meg rászaladt a pallóra, ami át volt vetve a vizen. A kutya meg nosza utána . . . —Osztán bélükte, ugye? —Nem azts De a béresgyerek, a Gergő, odakiáltott néki, hogy jobb, ha béugrik, mert széttépi az a ronda féreg. —No, akkor bé kell szállítani a kórházba méges. Azt csak majd megfizeti a nagyságos ur, mert háthogy mért nem kötte meg a kutyáját, ha haragos. Bé es küldi a kórházba bizonyosan . . .--reménykedett Kö'llo tanitó uram. —Már mért küldené?—érte'lmetlenkedett Lidi néni. —Hát hogy tüdőgyulladást ne kapjón5 Meg aztán tudott-é úszni Domokos?--Miben úszott volna s mitől kapna tüdőgyulladást—ártatlankodott Lidi néni.—Vagy tán nem is tudja kend, tanitó uram, hogy ilyenkor nyárba’ egy csepp viz sincs az Aradatosban? Olyan kiszáradt az, mint a savanyu kovász» —Ejnye, ördög a nyelvit kendnek, Lidi néniS Micsoda rémhírrel kezdte, azt hittük, meghalt Domokos, most meg kiderült, hogy semmi baja sem lett. Méges azt mondta, hogy no, megjártad . . .--En azt, mert meg is járta, ugybiző. Nyakát törte ... —Ezt, lám, meg nem is mondta . • .—vágott közbe Köllo tanitó uram.—De jobb is, mert mondja a bolondnak. Ki látott már olyat, hogy valaki az Aradatosba ugrik és nem megnyuvad, hanem a nyakát töri? $ —Mért nem hagy hát kibeszélni? Mert úgy is volt* nyakát törte az üvegnek, amiben ecetet akart hozni, mert ahogy ugrott, kiesett a zsebéből és összetört. —Demár most aztán elégi Ne folytassa, Lidi néniS—Eg Kollo tanitó uram máris megragadott egy seprőt . • .—Már meg az üveg nyakáról kezd beszélni, az elébb meg azt mondta, hogy Domokos járta meg? —Persze, hogy megjárta 5 Az anyja küldte ecetért. Még velem indult el idefelé. Aztán közben, hogy az esés miatt az üveg összetört, haza kellett mennie másikért. Még mondta is nekem dühében* "No, megjárom, Lidi néni, ha mármost elkésem emiatt az udvarhelyi vonatotf" . . . —Es el es késte, ugye?—kérdezte Darkó Bözsi megnyugodva. —E'l^a’i Pedig^a moziba^akart menni rajta, az meg hatkor kezdődik, Hát nem megjárta szegény? Repült a seprő Lidi néni felé. Ugry kapta el csak röptiben, úgyis szüksége volt^rá odahaza} mert egyik lába már kint volt a boltból. Rohant a seprővel, mert tán még kergették is a hálátlanok. Szinte lovagolt a seprőn. Volt, aki boszorkánynak nézte. Dehát őt mindig kergették. Mert sohase hagyták kibeszélni szegényt . . . Canberra, Ausztrália I T T—0 T T Itt-ott még Írnak. Halkuló dalt zeng pár névtelen, s a szétszóródottak ajka újra hangot ad.
