Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1972-10-01 / 8-9. szám
I i''rt e magyar bánat, a magyar bukás, a gonosznak a győzelme, a holnap rettentő fenyegetése? Azért, mert csak igy, s cpak ebből^ a tüzes kemencéből léphet ki az az ember és az a nép, amelyik melton viseli ezt. a nevet? magyar.. .y.í (Ravasz László fenti cikkét a Magyarság (Pittsburgh) 1972 okt. 6.--i számából vettük át.) MILYEN? Személy Isten? Személytelen? Alakja van? Alaktalan? Lényeg-e? . ' Anyag-e? ■ ' . . Egy az Isten? Többszemélyü? ' Öntudat á Mindenségben? Akarat, de tudat nélkül? Minden, ami létező? . •_ -Más, mint minden létező? A természet lelkisége? Törvény? Erők összcsengése? Bennünk van-e? . '• . • Mi vagyunk-e? Távol van-e? Lelkem, jobb ha nem kérdezel soha többet^ilyeneket. Jobb lesz, hogyha nem törődö'l, nem gyötrődől ilyenekkel, ilyeneken. Az egyetlen, amit tudsz, az, hogy szereted. Amado Nervo (mexikói költő, I87O-19Í9) s Cómo ea?--éj'l fordítása Cseh Tibor* ADJATOK VISSZA A LELKÜNKET! ^Marx Károly összes müveinek Moszkvában, angol nyelven megjelent történelmi kiadásában, az első kötet 59O oldalán olvasható: Azt állítani, hogy minden egyes embernek önálló értéke van, mint független lénynek, csupán illúzió, üres ábrán'd:, nem egyéb mint a keresztény'• • ségnek egy posztulátuma, mely azon az alapvető tévedésen’ alapszik, miszerint minden egyes embernek lelke volna. Magában a Töke c. müvében egy helyen Marx igy ir* Ha egyénekről beszélek, ezt csak olyan mértékben 11
